Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

járat megindításának. A hajó több hónapos téli pihenő után, 1879. február 11-én kezdte meg rendes útját, de már június 25-én végleg beszüntette közlekedését.

219 A Körösök hajózhatóságának biztosítására több létesítmény épült. A HármasKörös torkolatától 6 km-re található a Bökény duzzasztóműve és hajózsilipje. Építését 1904-ben kezdték meg. Részét képezhette volna annak a vízi útnak, amit 1902 és 1904 között terveztek. Ezzel Tiszalöktől Mezőtúrig kívántak hajózható vízi utat teremteni. 1933 júniusában a gyulai megyeházán gyűlést tartottak a Körös hajózhatóvá tétele ügyében, melyen részt vettek a Földművelésügyi Minisztérium képviselői is. A jelenlévők határozatot hoztak, hogy mindent elkövetnek a Körösök hajózhatóságáért. Békésen és Szarvason zsilipek építését tervezték, amellyel a folyó egészen Gyuláig hajózható lett volna. A békésszentandrási vízlépcső a torkolattól 48 km-re épült fel 1936-42 között. 1942. október 15-én Horthy kormányzó jelenlétében helyezték üzembe a létesítményt. Az objektum 110 km folyamszakaszon teremtette meg a hajózás lehetőségét. A Körösön a gőzhajójáratok azonban csak 1943-ban indultak meg. Ez év áprilisában az MFTR Csongrádi Ügynöksége, körlevelet intézett a Körös menti települések elöljáróságához. A közölt tervezet még egy hajót említ, melynek útvonala nem lehet hosszabb 70 km-nél. így a hajóközlekedés Csongrád-Endrőd közt jöhet létre, Mezőtúrt pedig csak augusztusban tudják érinteni, ha a Berettyót is bekapcsolják a forgalomba. Az ügynökség kérte a települések tájékoztatását a közlekedéssel kapcsolatos kívánságokról, melyeket a menetrend szerkesztésekor figyelembe tudnak venni. A körlevéllel kapcsolatban Kunszentmárton válaszát ismerjük, mely szerdán, pénteken és vasárnap tartott igényt a hajójáratra. Az indokok között felsorolták, hogy szerdán heti piac van, pénteken tartja a járásbíróság a legtöbb tárgyalást, vasárnap pedig ismét van piac. Az lenne az ideális, ha a hajó fél 8-kor érkezne a kunszentmártoni kikötőbe, így a piachoz és a hivatalokba is idejében érkeznének az emberek. A mesterszállási főjegyző megjegyzése az volt, hogy ha a hajó reggel Öcsöd felől jönne Kunszentmártonba, akkor a mesterszállásiak is fel tudnának szállni, és bejöhetnének.

220 A kívánságok már előre jelezték, hogy egy hajó képtelen eleget tenni az elvárásoknak. 1943. augusztus 12-13-án elvégezték az új hajózási vonal közigazgatási bejárását. A személyszállítást végül két hajóval kívánták megoldani Csongrád-Mezőtúr-Békés között. A járat kikötőhelyei: Békés, Köröstarcsa, Gyoma, Endrőd, Endrőd-Peres, Mezőtúr II. sz. rév, Mezőtúr, MERÉNYI—

METZGER Gábor: Egy gőzhajó a Hármas-Körösön. In: www.mahart.hu

. Mahart Szabadkikötő SZML Kunszentmárton ir. 2271/1943. sz. 93