Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

cibakházi fahíd alatt, Peregrini kapitány ügyesen vezette át a híd nyílásánál alig egy lábbal keskenyebb gőzöst. 19-én déltájt érték el Szolnokot.

198 Széchenyi fogadta a jászkun küldöttséget, majd ismét hajóra szállt, és folytatta útját. Szajol környékén a hajó csaknem zátonyra futott. Fegyvernek alatt felszálltak Szapáry, Orczy és Almássy grófnők, majd a „Pannónia" este megérkezett Tiszabőre, ahol a vendégeket Heves megye első alispánja, Almássy Pál fogadta. Július 20-án reggel indultak tovább. A hevesiek figyelmessége volt, hogy időnként kalauzként csónakok csatlakoztak a gőzöshöz, és a mederben a legkisebb tuskót is kijelölték.

199 A „Pannónia" este kötött ki Tiszafüreden, itt a közbirtokosság képviselői is megjelentek. A hajó még aznap folytatta útját Dorogma irányába.

200 Széchenyi propagandaútja remekül sikerült, s 1846. augusztus 3-án Debrecenben, a Tiszavölgyi Társulat kezdeményezésére létrehozták az Első Tiszagőzhajózási Társulatot.

201 Részvényeiből még a Jászkun Kerület is jegyzett tizet, ezer ezüstforint értékben. Az alaptőkét 500.000 Ft-ban határozták meg. A társulat elnökévé gróf Károlyi Lajost választották, az alelnök gróf Andrássy Gyula lett. A társaság taggyűlését 1847. március 20-án hívták össze. Ezen kitűnt, hogy a Dunagőzhajózási Társaság (DGT) minden támogatás elől elzárkózott. Ezért elhatározták, hogy egy 60 és 80 LE-s gőzöst megrendelnek egy angol cégnél, amely lebonyolítja a Tiszán a gőzhajózást. A társaság meg is rendelt a Penn és Fia angliai gépgyárban egy gőzhajót, amely 1848 őszére elkészült. A „Debrecen" nevet viselő vízi jármű Orsováig úszott, de a szabadságharc miatt az osztrákok lefoglalták, és katonai feladatokra használták. Világos után a társaság a hajót visszakapta, és még 33.000 Ft kártérítést is fizettek. A kormányzat azonban a Dunagőzhajózási Társaságot támogatta, és 1847-ben újból szabadalmat biztosított neki a Tiszán. Végül az Első Magyar Tisza Gőzhajózási Társaság kénytelen volt működését beszüntetni, és a „Debrecen"-t a DGT-nek 1850-ben eladni.

202 A kiegyezés után, a Monarchián belül az önálló magyar gazdaság és közlekedés, már lépést tartott az osztrák területek fejlődési ütemével. Főleg a vasúti hálózat fejlődött rohamosan, majd a számos vasúttársaság után létrehozták az egységes nemzeti vállalatot, a Magyar Államvasutakat (MÁV). A vasutakat a közúti PAPP Melkizedek: Nagyméltóságú Gróf Széchenyi István üdvözlete Szolnokon 1846. évben. Reprint kiadás. Szolnok, 1962. SZML Jászkun Kerület ir. 1846. Fasc. 3. No. 1696. Jelenkor, 1846.jul.30

. Debrecen története 1693-1849. 2. köt. Debrecen, 1981. 357. p. JANKÓ Béla: A tiszai hajózás rövid története. In: Közlekedési Közlöny, 1960. 13. sz. 208209. p. 86