Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)
BEVEZETÉS Jász-Nagykun-Szolnok megye közlekedéstörténete özlekedés alatt azon intézmények és eszközök összességét értjük, amelyek személyek és javak szállítására szolgálnak. A közlekedés ágai a vasúti és a közúti közlekedés, a hajózás és a légi közlekedés. A szállítás a különféle közlekedési pályákon, vasúti síneken, utakon, hidakon, átkelőhelyeken történhet. A közlekedés lehetővé teszi az országok, országrészek bekapcsolását nagyobb gazdasági és politikai rendszerekbe. Jász-Nagykun-Szolnok megye a Nagyalföld közepén található, összeköti a Kárpátalját a Balkánnal, a Dunántúlt Erdéllyel. A megyeszékhely Szolnok a vízi szállításra is alkalmas Tisza partján, az észak-déli és a kelet-nyugati utak találkozásánál alakult ki. Már a középkorban jelentős közlekedési csomóponttá vált. A török időkben itt épült fel a Tisza legrégibb állandó hídja. A sóraktárak mellett fafeldolgozó, majd más ipari üzemek létesültek. A közlekedésben fontos változást hozott az országban másodikként épült Pest-Szolnok vasútvonal. A kapitalista korban a közúti, vasúti és vízi közlekedés egyaránt rohamos fejlődésnek indult, csak a légi közlekedés nem vált jelentőssé. Az itteni közlekedésre komoly hatással volt, hogy 1876-ig, Jász-NagykunSzolnok megye megalakulásáig a területen két törvényhatóság, a szabadparaszti fejlődésü Jászkun Kerület, illetve a feudális fejlődés tipikus útját bejáró Heves és Külső-Szolnok vármegye osztozott. E tájegységek közötti gazdasági, társadalmi kulturális különbségek máig érezhetők, s ez jellemzi a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban megtalálható közlekedéstörténeti forrásokat is. Heves megye levéltára ugyanis Egerben maradt, a Jászkun Kerületé viszont Szolnokra került. Mivel e kiadvány a Levéltárunkban megmaradt dokumentumokat adja közre, a korábbi korok bemutatása kicsit „jászkun centrikus ". Jól tudjuk ez az anyag nem teljes, hiszen a háborús évek, a régebben végzett átgondolatlan iratselejtezések sok értékes dokumentumot megsemmisítettek. Mégis úgy véljük, a most közreadott forrásgyűjtemény érdemes az érdeklődők figyelmére. 7
