Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

át. Ezekhez mindkét oldalon vasbetonszerkezetek csatlakoznak. A megyében ez az egyetlen vasszerkezet-vasbeton jellegű híd. A tiszaugi Tisza-híd építését 1927. október 7-én kezdték meg. A híd a folyóra merőleges, a pályaszerkezet közúti forgalomra készült, de alkalmassá tették a vasúti pálya későbbi megépítésére is. A Tisza medre fölé eső rész két 100-100 m-es nyílásból állt, ehhez kétoldalt 50-50 m-es nyílások csatlakoztak. A tiszazugi oldalra eső hullámtéren, egy 30 m nyílású ártéri rész épült. A híd kocsipálya szélessége 5,3 m, kétoldalt 60-60 cm széles gyalogjáróval. A medernyílás vasszerkezetének alsó éle a legmagasabb árvíz szintje felett 5,7 m magasan feküdt, így a hajóforgalom akadály nélkül bonyolódhatott le. A nagy magasság azonban rendkívül megnövelte a feljárókat. Az építkezés megkezdésekor a készülő híd tengelye alatt kompjáratot létesítettek, így oldva meg az építkezési anyagok, szerszámok, gépek, és a munkások átszállítását a másik partra. A híd rácsos szerkezetének anyaga karbonacél, az ártéri rész szilíciumacél. A felszerkezethez az acélanyagot a diósgyőri és ózdi vasművekben készítették. Az acélt itt megvizsgálták, majd az alkotóelemeket a MA VAG hídműhely szerelőcsarnokában állították össze hídszerkezetté. Ezután újra szétszedett állapotban szállították Tiszaugra, ahol szerelőállványok segítségével emelték végleges helyükre. A rácsos szerkezet szerelésének befejezése és a pályaszerkezet elkészítése után, 1929. július 25-31 között tartották a próbaterhelést. A hidat 1929. október 17-én adták át a forgalomnak, a kormány tagjai, több ezres ünneplő közönség és Horthy Miklós jelenlétében.

163 1946-ia. készült el Szolnokon a közúti Tisza-híd, mely külsőre az akkori budapesti Kossuth-hídhoz hasonlított. A háromnyílású, rácsos szerkezet az eredeti pilléreken nyugodott. A ma is látható belvárosi Tisza-híd 1963-ra készült el. Az új szerkezetet az 1909-ben épült pillérekre rögzítették. A híd nyílásai 54,88 + 79,38 + 54,88 m, azaz összesen 189,14 m nagyságúak. Az átvezetett közúti pálya szélessége 9 m. A mederhíd építésével egyidőben történt az ártéri híd kialakítása is. A tervezését az UVATERV végezte, ez összesen 238 m hosszú, és 17 nyílású. Vasbeton hidak A szolnoki ártéri Tisza-híd a mederhíddal egyidőben, 1911-ben készült el. Ez 238 m hosszú, 25 nyílású hídszerkezet, vasbeton lemezből. Ezt követően 1913-ban készült el az újszászi Zagyva-híd, amelynek terve és törzskönyve is megmaradt.

164 Kecskeméti Közlöny, 1929. okt. 22. SZML Közig. Biz. ir. V. L/1914. 70