Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

HIDAK A hidak utak, vasúti pályák átvezetésére szolgálnak folyó, völgy vagy más természeti akadály felett. Két fontosabb szerkezeti elemből épülnek fel, az alépítményből (ilyenek a pillérek, a hídfő) és a felépítményből (ide soroljuk a hídpályát). Statikai rendszerük alapján lehet gerendahíd, ívhíd, kerethíd, függőhíd. A felhasznált anyagtól függően a hidak készülnek fából, kőből, fémből (vas- vagy acélszerkezetből) és vasbetonból. Fahidak A fa régi építőanyag. Évszázadokkal ezelőtt az ország területét erdők borították, ezért szinte korlátlan mennyiségben állt rendelkezésre. A híd szerkezeti elemei közül a cölöpök, a gerendák és a pallók építésére kiválóan megfelelt. Előnye volt, hogy egyszerű eszközökkel megmunkálható, könnyen és gyorsan lehetett belőle alépítményt és áthidaló szerkezetet előállítani. A XVIII. században a fa Magyarországon, mint hídépítési anyag fokozatosan visszaszorult, átadva helyét a kőnek és más építőanyagoknak.

152 A megyében a feltételezések szerint, az első fa-, vagy kőhíd Jánoshidánál létesült, még a XIII. század előtt. Egy 1426-os oklevél alapján itt vámhely volt, ami az átkelőhelyet is feltételezi. írott források igazolják viszont - az ország első, cölöpjármos Tisza hídja - a szolnoki Tisza-híd felépítését 1562-ben. A híd építésére utal Verancsics Antal egri püspöknek 1562. március 26-án és május 29-én Miksa királynak írt levele.

153 Ezt az évszázadok alatt többször újjáépítették, egészen 1909-ig, amikor a jeges ár elsodorta. Tömegesebb építkezésekre a XVIII. századtól vannak adatok. Fából épített hidat 1806-ban Kunszentmártonnál a Körösön Homályossy Tunkel Ferenc szolnoki ácsmester és Rábl Károly kőművesmester. 1818-ban az újszászi, és a szászberki fahidak költségvetését készítette el Eichinger János ácsmester. Az elkészült hidak közül a legnagyobb, az ötnyílású újszászi Zagyva-híd lett. 1819-ben készíti el Tunkel Ferenc a túrkevei Csergettyű-híd terveit, s nyolc év múlva ugyancsak ő készíti el a második megyei Tisza-hidat Cibakházán. Három évvel később ismét dolguk akad az ácsmestereknek. Az árvíz által megrongált karcagi Zádor-hidat faszerkezettel pótolta Szvitek Ignác. 1834-ben Tiszafüred és Poroszló között megépült a megye harmadik Tisza-hídja fából. Hat évvel később, 1840-ben Túrkevén a Berettyón vert 10 nyílású hidat Koós György és 152 GALL Imre: Régi magyar hidak. Bp. 1970. 21. p. 153 VERANCSICS Antal...összes munkái. 8. köt. Magyar Történelmi emlékek. 19. köt. Pest, 1868. 354-356. p. 66