Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

Csorba kisvasút valósult meg. 1949-ben, az 5 éves tervben még szerepelt a Szolnok-Tiszasüly, a Fegyvernek-Tiszabő keskeny-nyomközű vasút építése, illetve a ceglédi kisvasút továbbvezetése Vezsenyig. Ezek közül csak a fegyvernek-tiszabői vasutat készítették el.

63 Szolnokon a Tiszaligetben - a budapesti Úttörővasút mintájára - az 1960-as években kisvasút készült. Ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, üzemeltetését rövid idő múlva beszüntették. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció elképzelése alapján, az országban több normál-és keskenynyomtávú vasútvonalat gazdaságtalannak minősítettek és felszámoltak. Szolnok megye területén 1974-ig 87 km hosszú vasútvonalat szüntettek meg, ebből 57 km keskeny-nyomközű volt. A Fegyverneki kisvasút mellett felszámolták a Kisújszállási Gazdasági Vasutat és a Cegléd-Tiszajenő vasutat is. Az 1970-es évek végére már nem volt keskenynyomtávú vasút a megyében. A kormányzat megpróbálta kárpótolni a vasútjukat vesztett településeket. így Fegyverneken új buszállomást építettek, de olyan pénzügyi támogatásokat is nyújtottak a helyi tanácsoknak, amelyből javíthattak a helyi közlekedés helyzetén (járdák építése, utak burkolása). Ez azonban kevés volt ama kárhoz képest, amit a kisvasutak megszüntetése okozott. Az 1970-es évek közepén a világpiacon bekövetkezett az olajárak emelkedése, aminek következtében Magyarországon is megnőtt a közúti szállítások tarifája. Ezek az utazóközönség terheit növelték. A következőkben a megyében üzemelt három kisvasút rövid történetét közöljük. Kisújszállási Gazdasági Vasút A Kisújszállási Gazdasági Vasút építési munkáinak megkezdése ügyében a város vezetői már 1947. február 17-én írtak a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy a pusztatenyői volt katonai lőszerraktár mezei vasútját az összes tartozékokkal és felszereléssel együtt megvásárolhassák. Ez a kisvasúti anyag fedezte a Kisújszállás-Csorba között tervezett vonal anyagszükségletének egy részét. A vasút nyomvonalának közigazgatási bejárását 1947. október 29-én végezték el. A vonal irányán azonban többször is módosítottak. Az első elképzelésen azért kellett változtatni, mert a Szolnoki Cukorgyár ragaszkodott hozzá, hogy a kisvasút végállomása érintse a normálnyomtávú állomási rakodónál lévő mázsaházat. A polgármester tárgyalásainak eredményeként — melyet a Közlekedési Minisztériummal és a Gazdasági Vasutak Igazgatóságával folytatott - a vasútvonal vágányépítési költségeit (beleértve a felszerelések és a berendezések kiadásait) a 3 éves tervben 650 ezer Ft összeggel fedezték. így a SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja ir. 10/1949. 38