Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

Deák gyermekek, Deák Leánykák Tanítójukkal az Híd felső és felső két oldalán hosszában két sortformálván. El-menvén pedig az zászlós Lovasság vezérlések közben az Istvánházi Tsárdáig, a' Tkttes Földvári Famíliának - is mint ezen Ujj Híd jövedelmi Jeles társunknak tisztesség megtétele színe alatt, onnant vissza fordulván, ismét az Ujj Hídon az előbbeni Sorral és Sorok kőzött, az hol az Atsok Faragó Baltáikkal, és apró fegyveresek kezekben lévő puskájokkal,és a sok számos férfi, és Asszonyi rendbéli Lakosok két sort formálván az, Atsok bé vett regulájok szerént az Híd innetshő végin keresztül, jeléül az adakozásnak, tsinórt húztak: itten meg-állapodván egynehány Butéllia Rosalis, és Tokai Bor kiűressítése, s = Sok vivát kiáltások hangoztatása után az jelenlévők tehetségekhez képpest, és ezen fel-indúlt Örömökben, az Atsoknak szép pénzbéli segedelmet nyújtottak. Az azon alkalmatossággal már jelen lévő, és úttyokat tovább folytatni igyekező vidéki utasok, borravaló adás mellett, melly hasonlóan az Atsoknak officiáltatott minden vámbéli taxafizetés nélkül által botsájtattak. Nem nézhetvén el továbbá bé-húnt szemmel a' Ns. Magistratus az Atsoknak szerény munkálkodásokat, és kevés idő alatt olly roppant Hídnak szorgalmatos, és erre az időre nem reménlett el-készítését, ..., az Ars=pallérnak ugyan kűlőnőssőn egy szép sejem keszkenőt, 10 Kőz Ats-Legényéknek egynek egynek egy egy szép zsebbe való fejér keszkenőt, minny áj oknak pedig délebédet, és egy akó bort ajándékozott, azon kívül, akármennyi vidéki utas mai napon az Ujj hídon által menetelő lészen, azokáltal fizetendő Tariffát- is nékiek engedte által. Melly a' most élő, és a' később maradékoknak - is örök emlékezetekre, és jövendőbeli tudományokra e Tanátsi Jegyző Könyvben bé-irattatni meg határoztatott. SZML Kunszentmárton ir. Tanácsülési jkv. 1806. Részlet az 1806. júl. 30-án tartott ülés kézzel írt jegyzőkönyvéből. Kunszentmártonban az első elképzelések az állandó híd építéséről 1783-ban születtek. Kezdetben kőhidat akartak építeni, ezt azonban a magas költségek miatt elutasították. A terveket így módosították faszerkezetű hídra. 1805-ben engedélyt kaptak a nádortól fahíd építésére. Az ácsmunkák végzésével Tunkel Ferenc szolnoki ácsmestert bízták meg. A híd két végén építendő kőlábazatok elkészítésére Rábl Károly kőművesmestert kérték fel. Az építés 1806. február 1­jén kezdődött. Kunszentmárton első hídját 1806. július 30-án avatták fel ünnepélyes körülmények között. A híd karfáit és kapuzatát fehér és kék színre festették. A híd teljes hossza 50 öl(94,5 m) volt. 245

Next

/
Oldalképek
Tartalom