Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

Szolnok Megyei Tanács gyakorolta. 1954-től a főút kezelése ismét a Közlekedési Minisztériumhoz került. 1958-ban az útfenntartási munkák végrehajtására a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 12 közúti igazgatóságot szervezett. Az útőri személyzet, illetve ezek munkáját közvetlenül irányító körzetvezetők és szakaszmérnökök az igazgatóság állományába kerültek. Szolnok megyét négy közúti igazgatóság, a budapesti, egri, kecskeméti és a debreceni között osztották fel, de utóbb kitűnt, hogy ilyenre minden megyében szükség van. így 1965. április l-jén a Szolnoki Közúti Igazgatóság megalakítására is sor került. Ez jelentős gépparkkal és szakembergárdával végezte a munkát.

30 A megye egyik legjelentősebb útja a 4. sz. főközlekedési út, mely a történeti utak nyomvonalát követve, Szolnoknál szeli át a Tiszát. A forgalom növekedése azonban szükségessé tette, hogy a várost elkerülve vezessék át a Tiszán. Ez már 1949-ben felvetődött, s a Szolnoki Államépítészeti Hivatal erre tervet is készített, ami két variánst tartalmazott. Az egyik a megyeszékhelyet északról kerülte el, a másik pedig délről. Az akkori szakvélemény egyértelműen az északi vonalvezetést támogatta.

31 A városon átvezető főút állandó javításra szorult. 1956-ban el is kezdtek egy nagyobb volumenű munkát. A régi burkolatot felszedték, és ideiglenesen az útpadkán tárolták. Az októberben kitört forradalom idején ebből következtek olyan téves állítások, hogy Szolnok főutcáján barikádok voltak.

32 Az új Tisza-híd és az elkerülő szakasz tervezéséhez már 1971-ben hozzákezdtek, ám a város fennállásának 900 éves jubileumára az átkelési szakasz korszerűsítése mellett döntöttek. 1975-re készült el a városon átvezető főközlekedési út teljes rekonstrukciója. A Szolnoki Közúti Igazgatóság a várossal és a megyével 1979-ben pályázatot írt ki az elkerülő útszakasz nyomvonala, és az új Tisza-híd helyének meghatározására. Két pályaművet díjaztak, az egyik az északi elkerülőt, a másik a délit javasolta. 1988-ban a minisztérium, a város és a megye vezetői a déli változat megépítése mellett döntöttek.

33 Utak... 36-42. p. SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja ir. 467/1949. SZML Szolnok Városi Tanács VB Építés-Közlekedési Vízügyi Osztály ir. Számrendszeres ir. 73-10/1956. Utak... 43. p. 19