Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)
A Százlábú híd és a szajoli vasúti keresztezés közti töltésszakasz átépítését a Közlekedésügyi Minisztérium még a háború előtt tervbe vette, elsősorban azért, mert a töltésszakasz árvédelmi szempontból alacsony volt. Az átépítést azonban nemcsak a töltésemelés tette szükségessé, hanem az a tapasztalat is, amit a hivatal az útszakasz burkolatának fenntartása kapcsán 2 évtized alatt szerzett. Az út, a csatolt helyszínrajzon feltüntetett két holt ág közötti tiszai átvágás építése alkalmából létesített depónián épült meg. A töltés anyaga ennek megfelelően rendszertelenül, keverten és tömörítés nélkül beépített hordalék, jórészt iszaprétegekből áll. A töltés az évenkint megismétlődő árvizek alkalmával, az árvizek száma, szintje és tartóssága szerint különböző mértékben átázik. Az ezt követő duzzadás, majd az időjárástól függő kiszáradást követő zsugorodás azt eredményezi, hogy a pályaszint állandó mozgásban van. A keletkező hullámok egy éven belül 80 cm, helyi pályaszint emelkedést is eredményeztek. Előfordult, hogy egy az előző évben emelkedést mutató szakaszon, a rákövetkező évben pályaszintsüllyedés következett be, az átlagos szinthez képest. A töltés magja, tapasztalás szerint állandóan nedves, közel folyós állapotban van. Ez a háború alatt keletkezett bombatölcsérek megfigyelése alkalmából volt tapasztalható. Mindezen tapasztalatok arra a megfontolásra vezettek, hogy a Szolnok-szajoli töltésszakasz állandó /beton/ burkolat építésére nem alkalmas, még talajjavító réteg építése esetén sem. Ezért a hivatal még korábban kidolgozta az útszakasz új vonalvezetésének vázlattervét. E terv szerint az útszakasz az ártéri /Százlábú/ híd és a szajoli vasúti keresztezés közt, a mentett oldalon haladna. A vonal a két Holt-Tisza ágat híddal keresztezné, majd felüljáróval Szajol állomás 4 vágányát. A két holt ág áttöltése az ottani vízgazdálkodás és a töltés állandó átázása miatt nem volt megoldható. Ez a vonalvezetés a helyszínrajzon kék színnel feltüntetett alternatíva részét képezi. A töltésszakasz felemelésének kérdése időközben részben megoldást nyert azzal, hogy az OVH. a víz felőli oldalon töltésemelést végzett az úttest érintetlenül hagyásával. Ez azonban a leírt talaj mozgásokat nem fogja megszüntetni, sőt esetleg kedvezőtlenebb helyzetet teremt. Hóakadályok képződése szempontjából pedig igen rossz helyzet állott elő. E töltésszakasznak elhagyása tehát tovább is indokolt maradt. Szolnok város az 1940-es években megindította a városrendezési terveinek elkészítését. Ezek során tisztán városrendezési szempontok figyelembevételével elkészült a 4. sz. út szolnoki áthaladó szakaszának egy vázlatterve, mely a jelenlegi vonal 99 km.-énél ágazik el, 85°-os törésszöggel dél felé fordulva. Ezután a kialakítandó ipari városrészen áthaladva, új híddal keresztezné a folyót, majd a bal parti hullámtere 1.7 km. hosszban magas töltéssel keresztezve, a „Százlábú híd" után csatlakozna a jelenlegi nyomvonalhoz. 130
