Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

szabályozást, a leginkább érintett törvényhatóságok (Máramaros, Torontál) szabályrendeletek kiadásával próbálták a hiányzó felső rendelkezést pótolni. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az első útügyi koncepció 1883-ban született, „Szabályrendelet a megyei közmunka és a megyei utak kezeléséről" címmel. Ebben a közmunka szabályozáshoz kapcsolták az utak kijelölését, és a kivitelezés tervét. A megyei úthálózatot és a kiépítés sorrendjét az 5/1883. kgy. határozat rögzítette. Ez 29 utat sorolt fel, és 6 kiépítendő út sorrendjét.

8 A megvalósítást elsőnek Szolnok és Jászberény kezdte el, majd pár évre rá csatlakozott Kisújszállás is.

9 1890-re a megye már mintegy 80 km törvényhatósági kőúttal rendelkezett. 1. Az 1890. év fordulatot hozott az útigazgatásban. Megjelent az első úttörvény, az 1890. évi I. te. Ez pótolta az előző időszak mulasztásait, és elsőnek hozott a kornak megfelelő intézkedéseket az utak építéséről és fenntartásáról. Az úttörvény hat csoportba sorolta az utakat, úgymint: 1. állami, 2. megyei (törvényhatósági), 3. községi közlekedési (vicinális), 4. községi (közdűlő), 5. vasútállomásokhoz vezető, és 6. személyek, társaságok által közforgalom céljára létesített utak. Ugyanakkor a közutakkal kapcsolatos teherviselést a közmunka teljes mellőzésével, az útadó kötelezettséggel kívánta fedezni. Az 1890-es törvény nagy eredménye volt az alföldi állami úthálózat építésének támogatása. Ezután épült az I. és II. alföldi transzverzális műút.

1 Az I. alföldi transzverzális út Baját kötötte össze az Arad megyei Erdőheggyel, s Halas, Félegyháza, Csongrád, Szentes, Kunszentmárton, Békéscsaba és Gyula városokon haladt át. A 301 km-es hosszból megyénket 12 km érintette. Az építkezést Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter kezdeményezte. A Kunszentmártont érintő szakaszt 1896-ban kezdték el, a követ Tárcáiból, Sebesről és Marótlakról szállították. A Szentes-Kunszentmárton részt 1897. január 3-ig, a kunszentmárton-békésszentandrásit október 27-ig fejezték be. Az építéssel egyidőben, 1896-ban építették fel Öcsödnél a 3 nyílású vashidat is a Körösön.

11 A 439 km hosszú II. transzverzális út 1901-1907 között készült el. Ez Dunaföldvártól a máramarosi Técsőig vezetett, ahol kapcsolódott a Bukovina felé haladó állami utakkal. Az út Dunafbldvár-Solt-Fülöpszállás-IzsákSzolnoki Híradó, 1883. 20. sz.; - SZML Túrkeve közig. ir. 2743/1885. SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Bizottságának ir. Közgyűlési jkv. 1876-1914. /Továbbiakban: Közgyűlési jkv./ HANZÉLY János: Magyarország közútjainak története. Bp. 1960.97.p. TÓTH László: A Duna-Tisza-Körös-közi alföldi transzverzális útépítések története (18931899) In: A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve. Kecskemét, 1981. 42.p. 12