Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

A mikor a mostani úthálózatból a magunk erejéből 400 kilométeren felülit közúti alapunk jövedelmének lekötése mellett fölvett kölcsön segítségével, 600.000 korona önként felajánlott hozzájárulással és ugyanannyi állami segély felhasználásával kiépítettünk, és a mikor 193 kilométer út építését a beruházási hitel lehetővé tette, akkor a kereskedelemügyi minisztérium meghagyása folytán a törvényhatósági úthálózat revisiója során a 843 kilométer hosszú hálózatból 170 kilométer hosszú kiépítetlen maradt törvényhatósági utunkat hagytuk le. Azt hittük akkor, hogy a gyorsütemű útépítkezésekkel oly sok helyen és oly sokat segítünk, hogy a 674 kilométerre redukált úthálózat teljes kiépítésével hosszú időre kielégíthetők lesznek a műutak építése szempontjából támasztott vagy támasztható igények annál is inkább, mert ez irányban a fenntartási kiadások fokozódása miatt, a nagy kölcsön nagy kamatai miatt és a vármegye közönsége részéről oly rövid idő alatt hozott 5 millió koronát túlhaladó áldozat mellett a vármegye teherviselési képessége különben is teljesen kimerült. De már az építések alatt láttuk, hogy ez a kőút hálózat a fejlődő közlekedés igényeit nem tudja kielégíteni és mind sürgetőbben érzi a kiépített közutak áldásait felismerő közönségünk a törvényhatósági kőúthálózat gyarapításának, czéltudatos, számító fejlesztésének elengedhetetlen szükségét. Az eddigi építések alatt nem szolgálhatta vármegyénk azt a helyes és a kereskedelmi kormány 21858/1900-V-8 szám alatt örömmel fogadott célját sem, hogy valamennyi községét egymással, a vasúti állomásokkal és a járási székhelyek felé bekapcsolhatta volna. Vármegyénk talajviszonyai e mellett éppen olyanok, hogy esős időben a kiépítetlen országutak egyenesen és hosszú időkig járhatatlanok. Kőúthálózatunkban még mindig sok a közlekedést zavaró megszakítás. Vármegyénk egyes részein fekvő nagy népességű és határú városaink, ha be is vannak kötve a forgalom egy irányban, a népes szomszéd városokkal való közlekedésükben sok irányban ősi izoláltságban maradnak Vannak községeink, a melyeknek még ma sincs járható útja a legközelebbi vasúti állomáshoz. Van régóta kialakult, állattenyésztéssel, konyha-veteménytermesztéssel foglalkozó községünk, a melynek semmilyen irányban nincsen kőútja. Szóval kőúthálózatunk nagysága nem veheti fel a versenyt még csak a szomszédos vármegyékkel sem. Mély tisztelettel kérjük azért Nagyméltóságodat, hogy első sorban is a hálózatban már bent levő, de még ki nem épített 23.023 kilométer hosszú törvényhatósági út kiépítését lehetővé tenni és elrendelni kegyeskedjék. 120