Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

iktatták törvénybe, amikor az 1492. évi XXXII. te. egyértelműen kimondta: minden sóbánya a király tulajdona. Ekkorra már újraéledtek a máramarosi, erdélyi és sóvári bányák. Innen a kősótömböket szárazon és vízen szállították a központi sólerakó helyekre. Már korán kialakult az Erdély-Szolnok-Pest sószállító út, ami feltehetően Désből és Szabolcsból indult ki. A szabolcsi út bizonnyal a Szabolcs-Ottomány-AdonyKeserű-Barátpüspöki-Álmosd-Kakad-Léta-Vértes-Monostorpályi-NyírpályiBogas-Sáránd-Szoboszló-Madaras-Fegyvernek-Szolnok-Pest vonalon haladt, míg a másik Margita-Ábrány-Keresztúr-Olaszi-Székelyhíd-Léta után csatlakozott a másikhoz. A „sóút" egyik fő tiszai átkelőhelye Szolnoknál volt.

2 Megemlíthető még három fontos középkori kereskedelmi útvonal. Az egyik a Tiszavarsány-Bánréve-Gyula-Simánd-Lippa, a másik Szolnok-MezőtúrSzeghalom-Csökmő-Nagyvárad irányba vezetett, és az ország belsejéből az erdélyi hegyek hágói felé tartott.

3 A harmadik Szolnok várától a Zagyvát követve Jánoshidánál keresztezte a folyót, és Jászapátin át a hevesi ispánsági várba vezetett. Innen a Pest-Kassa főúthoz lehetett kijutni. A török hódoltság időszaka A török időkben a rendszeres sószállítások szüneteltek. A hódítók egyik legjelentősebb tette a szolnoki Tisza-híd megépítése, amely az ország első állandó Tisza-hídja volt. A hadi szállítások mellett, a török a nyugatnak irányuló, jól jövedelmező marhakereskedelmet is erre terelte. Fontos volt még az ún."Császár útja", amely Szolnokról Hevesen át vezetett Egerig. A török ezen főképp utánpótlást szállított. Az utat még az 1800-as évek végén is említik különböző dokumentumok. A reformkor útügye A török kiűzése és az Alföld újratelepítése megszilárdította, de módosította is az úthálózatot. A XVIII-XIX. századi megyetérképek már jelölték az utakat is. 1830-ban már ki akarták adni az ország valamennyi törvényhatóságának közlekedési és kereskedelmi viszonyainak ismertetését, ám a megyék zöme a felmérést nem végezte el, és az elképzelés nem valósult meg. A Helytartótanács ezzel kapcsolatban 9 pontos kérdőíveket bocsátott ki, melyet a Jászkun Kerületben kitöltöttek. A Jászsággal kapcsolatban ifj. Bedekovich Lőrinc földmérő hat fontosabb utat említett. Az 1. a postaút volt Gyöngyös-Árokszállás-Berény-Szolnok, a 2. a Hidak és utak Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Szolnok, 1993. 2-4. p. KARÁCSONYI János: Békés vármegye története. I. köt. 1896. 71. p. 10