Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

VÁNDORKERESKEDÉS ÉS LETELEPEDÉS - AZ ELSŐ ÉVTIZEDEK AZ ÚJ HAZÁBAN Cjá mikor a balkáni kereskedők áruval megrakott karavánjai először /l indultak útra Európa városai felé, bizonyára senki sem gondolta, y *- hogy az elkövetkező mintegy fél évszázad során kis csoportjuk milyen jelentős tényezőjévé válik két hatalmas birodalom külpolitikájának. Az 1699-es karlócai, majd az ezt megerősítő 1718-as pozsareváci békeszerződések kereskedelemre vonatkozó rendeletei nyomán a Habsburg Birodalom és Törökország kereskedőit egyaránt különleges vámkedvezmények illették meg. A bécsi udvar ezzel a vámpolitikával az osztrák ipari termékek számára kívánt jó piacot biztosítani, de megfelelő feltételek hiányában a kedvező lehetőséget szinte kizárólag a mozgékony, jó üzleti érzékkel rendelkező balkáni kereskedők használták ki. A későbbiek során számos rendelet, korlátozás próbálta szabályozni kereskedésüket, mivel azonban ezek ellentétesek voltak az államközi szerződésekkel, ezért végrehajtásuk a mindenkori külpolitikai erőviszonyoktól, a török, iller\>e porosz fenyegetettség mértékétől függött. A jogi rendezés hosszú folyamatában számos kivizsgálás, összeírás készült a török alattvalókról, melyek fontos adatokat tartalmaznak létszámukról, árukészletükről, családi körülményeikről, olykor pedig külsejükről is. A források segítségével a görögök jászkunsági jelenlétére vonatkozó első utalásokat, a személyükről, árukészleteikről készült összeírások adatait, s korai tevékenységük néhány jellemzőjét mutatjuk be. 67