Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)
A forrásközlés módjáról A jászkunsági görögök történetének közel kétszáz évét áttekintve, a jellemzőnek vélt dokumentumokból teszünk közzé válogatást. A közlésre kerülő első forrás 1701-ben keletkezett, a legkésőbbi pedig 1936-ban. így az általunk választott és az alcímben megjelölt időhatár inkább bizonyos keretet jelöl, azt az időszakot, amelyben a források döntő többsége keletkezett. A görög kereskedőkről fennmaradt különböző dokumentumok időbeli eloszlása igen eltérő. Ezáltal olykor a források hiánya, míg más esetekben éppen azok sokasága jelentett gondot a válogatásnál. Úgy véljük, a nagy mennyiségű forrásanyag áttekintését segíti, ha azt bizonyos témakörök köré csoportosítva, azon belül pedig időrendben tesszük közzé, az alábbiak szerint: Vándorkereskedés és letelepedés - Az első évtizedek az új hazában A hűségeskü - Hazatérés vagy letelepedés? A kiváltságos közösségekben -Az elmagyarosodásfelé Görögök és zsidók - Helycsere a gazdasági életben A görög identitás megőrzéséért - Egyház, oktatás, kultúra Az életút végén - Végrendeletek, síremlékek, sírfeliratok A források bemutatásánál a szöveghű közlést választottuk, megtartva a korhangulatra jellemző a stílusbeli sajátosságokat. A szövegből történő kihagyásokat szögletes zárójelben három ponttal jelöltük. A források szövegében egyes, különösen fontosnak tartott részeket kurzív szedéssel kiemeltünk. A latin nyelvű források egy részét szó szerinti, míg másokat tartalmi fordításban tesszük közzé. A sokféle változatban szereplő görög neveket többnyire a forrásban szereplő alakban közöljük, az ettől eltérő közlést feltüntetjük. A források szövegét a jelzet, valamint az irat fontosabb jellemzőinek feltüntetése követi. Itt közöljük a bibliográfiai adatokat, ha a forrás nyomtatásban megjelent. A különböző terjedelmű magyarázó szövegekkel a körülmények jobb megértését, illetve a további kutatásokat szeretnénk segíteni. Valamennyi válogatás - jellegénél fogva - úgy véljük, tartalmaz bizonyos szubjektív elemeket. Ezzel együtt azt reméljük, sikerül valós képet nyújtani az egykor a Jászkunságban élt görög kereskedőkről. A különböző jellegű források közlésével az is volt a szándékunk, hogy az ide érkező balkániakat ne csupán mint a gazdasági élet szereplőit mutassuk be, hanem kissé közelebbről megismerjük azokat a hazájuktól távol került embereket, akik idegenben próbálták megteremteni egzisztenciájukat, s oly módon alkalmazkodni az új haza viszonyaihoz, hogy közben megőrizzék görögségüket, amíg ezt a lehetőségek engedték. Sikeres beilleszkedésük, majd magyarrá válásuk egyben a jászkun közösségek befogadó készségét is bizonyítja, melyben a gazdasági szempontok és a személyes tulajdonságok bizonyára egyaránt fontos szerepet játszottak. 64
