Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

Az eddig ismert legkésőbb keletkezett görög végrendelet 1936-ban íródott, olyan időszakban, amikor a jászkunsági görögök többsége már nem őrizte ortodox vallását. A karcagi Orosz Mária ugyanakkor megható gondossággal rendelkezett a görög szertartás szerinti temetése legapróbb részleteiről is.

172 A végrendeletek közös jellemzője, hogy készítőik fontosnak tartották a befogadó közösség iránti tisztelet kifejezését. Gyakran hagyományoztak jelképes összegeket az uralkodó számára: a jászberényi Jankovics János 50 forintot. Juhász Mihály jászapáti kereskedő pedig 200 forintot hagyott, a következő indoklással: „Fölséges Urunk s Asszonyunk részére, mivel Eő Fölsége birodalmában vettem, s szerezhettem ezen javatskámot, hagyok 200 forintokat.

173 „Hagyok a helybéli nemes városra" - olvashatjuk több végrendelet kezdő soraiban, amelyben annak a szűkebb környezetnek a megbecsülése tükröződik, amely megélhetést biztosított a kereskedők számára. Szinte valamennyien hagyományoztak egy-egy település katolikus és református templomaira is. A görögök családi kapcsolatairól részben a végrendeletek szövegeiből, részben pedig a végrendelet felbontásakor jelenlévő hozzátartozók megnyilvánulásaiból következtethetünk. Ugyanakkor fontos források a görögök anyagi helyzetének megítéléséhez is, hiszen a hagyományozok pontosan megjelölik ingó és ingatlan vagyonukat, amelynek elosztásáról döntenek. A legkorábbi görög végrendeletek készítői készpénzükről vagy boltbéli áruikról rendelkeztek, esetenként már saját házukról és boltjukról is. Kristóf András 8600 forint értékű ingó vagyonáról rendelkezett, Morzál Istvánnak kávéháza, kertje és háza is volt Jászberényben, Rózsa Zsigmond félegyházi kereskedőnek Pesten 12 ezer forint értékű háza, Félegyházán szőlője, boltjában pedig 16 ezer forint értékű áruja volt.

174 A jászberényi Hits Demeter kereskedése nem volt sikeres. Végrendeletében így csupán elmaradt bérleti díjról és a testvéreivel való pereskedés során megítélt 700 forintról tudott rendelkezni. A XVIII. század végén a görögök közül már többen rendelkeztek házzal, földdel, később pedig általánossá vált a végrendeletekben az értékes ingatlanok, szőlők, földek hagyományozása. Kondorosi Pál 1848-ban készült végrendeletéből egy jómódú gazdálkodót és malomtulajdonost ismerhetünk meg, akinek nevén és vallásán kívül más már nem utal a görög eredetre.

175 172 SZML Karcag város árvaszéki iratai. 642/1937. I7

' SZML Jászberényi végrendeletek Capsa 25. Fasc. 2. No. 153., SZML Jászkun Kerület Közig, ir. C Capsa 5. Fasc. 4. No. 49. 174 SZML Jászberényi végrendeletek Capsa 25. Fasc. 10. No. 104.. Uo.Capsa 26. Fasc. 1. No. 54.. SZML Jászkun Kerület Polgári Perek, 24 füzet, 1. kötet, 60.sz. 175 SZML Túrkevei végrendeletek. M füzet 4. kötet 27. sz. 61