Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

Az 1770-es évektől a Kiskunságban élt. Szabadszálláson csaknem 15 évig dolgozott élete fő művén, melynek igen hosszú, tartalmi kivonatnak is beillő címet adott: „Új Görögország vagyis a nemzetünk szomorú bukása után virágzó müveit hellének története, akik fáradságukkal és verejtékükkel - amennyire tőlük telt - melengették és élesztették a hanyatló és halállal vívódó Görögországot. Tartalmazza csaknem valamennyi munkájukat, azok kiadásának helyét, idejét és számát, a kiadatlanokat is, annak megjelölésével, hogy Európa vagy Görögország mely könyvtárában lelhetők fel. Különféle görög, latin, francia, német, olasz és magyar írók nyomán (- sok kiadott és kiadatlan müvet maga is elolvasott -) az anyagot chronológiai sorrendben állította a macedóniai Sziátisztából származó Jeorjiosz Joánu Zavirasz. " Ebben a művében a görögök közül is elsőként tett kísérletet arra, hogy felkutassa és rendszerezze azt a hatalmas életrajzanyagot, összesen 517 görög író életét és műveit, akiknek munkássága a 350 éves török elnyomás alatt az antik és modern görögség közötti kapcsolatot jelentette. Munkája az első tudományos igénnyel készült újgörög irodalomtörténet, melyet a későbbi görög irodalomtörténeti kutatás is alapmunkaként használhatott fel. Zavirasz György 1804-ben halt meg Szabadszálláson, gazdag könyvtárát a görög egyházközségre hagyta, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen. Életműve, munkássága a magyar-görög szellemi kapcsolatok szép példája. Bár Zavirasz György és Popovics János tevékenysége, fordítói munkássága látszólag ellentétes irányú, mégis mindkettőjüket ugyanaz a nemes szándék vezette: a görög azonosság, a nemzeti tudat megőrzése a változó körülmények között, a változó lehetőségek keretein belül. Az életút végén - Végrendeletek, síremlékek, sírfeliratok A görögök emlékanyagának különleges és talán a legszemélyesebb részét képezik a végrendeletek és a fennmaradt síremlékeik feliratai. A fennmaradt gazdag iratanyagból nem csupán tevékenységükről, szerepükről kaphatunk képet, de a gyakori összeírások segítségével megismerhetjük az egykori kereskedők külső megjelenését is. A végrendeletek tartalma ennél is tovább vezet - megismertet bennünket a családon belüli kapcsolatokkal, ezen túl pedig a hagyományozások nyomán bizonyos képet kaphatunk gondolkodásmódjukról, személyes tulajdonságaikról. Kiskunsági éveiről: PAPP I. 2000. 123-150. p. 59