Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

A görögök beilleszkedésének fontos, külsőségekben is megnyilvánuló eredménye volt a nemesi rang elérése. A XVIII. század végén a görög eredetű nemes családok száma 500-ra tehető az országban.

112 A Jászkunságban is éltek görög nemesek, Jászberényben például Avakumovics Serafin és Dávid, Karcagon Rácz Mihály és Rácz Demeter személyében. A helyi közösségekben azonban a nemesi cím nem jelentett különösebb előnyt. Míg máshol a nemesek a társadalmi hierarchia legfelsőbb szintjén helyezkedtek el, itt ezt a helyet a kiváltságok következtében a redemptusok foglalták el, a legszélesebb körű jogok őket illették meg. A jászkunsági görögök elfogadták ezt a helyzetet, s amikor például nemes Astris Mihály pesti görög kereskedő Kunmadarason megkapta a lakosi jogot, írásban nyilatkozott arról, hogy vállalja az adózást, katonai kiadásokat, s mindazokat a közterheket, melyeket a kerületi szabályozás és szokásjog előírt a helyieknek, s amelytől itt a nemesek sem mentesültek. A görögök elmagyarosodása a XIX. század közepére már csaknem teljesnek mondható a Jászkunságban is. Erre az időre többnyire már a harmadik, negyedik generációjuk élt az új hazában, átvéve annak szokásait, belső szabályait. Az elmagyarosodás során fokozatosan csökkent a kereskedelemben betöltött szerepük. Vagyonukat többnyire nem fektették újabb vállalkozásba, s az idők folyamán többen felhagytak a kereskedéssel, életmódjukban is a helyi lakosok értékrendjéhez igazodtak. Ezek a tényezők megkönnyítették az őket követő új kereskedőcsoport szerepvállalását a Jászkunságban. Görögök és zsidók - Helycsere a gazdasági életben Míg a XVIII. század folyamán a korai kapitalizmus feltételeinek megteremtésében a görög kereskedőknek jutott jelentős szerep Magyarországon, a pénz- és hitelélet, az árucsere fejlettebb módozatai elsősorban a zsidó kereskedők tevékenységével valósultak meg. A gazdasági életnek ez a váltása az ország különböző területein eltérő módon ment végbe s nem volt mentes a két kereskedőcsoport közötti változó mértékű ellentétektől, gazdasági küzdelmektől sem."

4 A gazdasági váltás még a Jászkunságon belül sem egy időben és nem is azonos módon történt meg. Legkorábban a Kiskunságban jutottak szerephez a 112 SCHÄFER L.1930. 53. p.. PAPP Izabella: Görög nemes családok Magyarországon a XVIIIXIX. században. In: Posztbizánci Közlemények. V. Debrecen, 2002. 20-36. p. ''' SZML .Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 8. No. 692/1798. „A hanyatló görögségnek a: előretörő zsidósággal folytatott gazdasági harca úgy közgazdáink mint történészeink körében általában nem ismeretes. " írja SCHÄFER E. 1930. 56. p.. Több feldolgozásban olvashatjuk, hogy a görögök szerepét a XIX. században a zsidó kereskedők veszik át. de maga a folyamat kevésbé ismeretes. 42