Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

A XVIII. század végére tovább nőtt a görögök aránya a bérletekben, az 178285-ös bérleti időszakban a boltok mellett már több helyen béreltek kocsmát, mészárszéket, vendégfogadót is." Kialakultak, majd állandósultak azok a bérlőcsoportok, amelyek olykor évtizedeken át bérelték egy-egy település haszonvételeit. Jászkiséren Pap István és Pap György volt a boltok és kocsmák bérlője, Jákóhalmán és Jásztelken a berényi Kristóf Antal rendszerint valamennyi haszonvételt bérbe vette, Kunszentmártonban Kalló Demeter, Kalló Tódor és Vaits István bérelte a település boltjait. Jászberényben is ugyanazokat a neveket találjuk a bérleti szerződéseken: a Hadzsi, Harsányi és Morzál család tagjai hosszú éveken át meghatározó szerepet játszanak a város kereskedelmi életében. A fennmaradt bérleti szerződések a leggazdagabb forrásai a görögök igen sajátos és személyes emlékanyagának, az általuk használt pecsétek lenyomatainak. A vörös viaszpecsétek ábrázolásai teljes mértékben különböznek a korabeli magyar pecsétek jelképeitől.

100 A görög pecséteken csaknem minden esetben három állandónak mondható motívum szerepel: a pecsét kiemelt helyén egy ívelt horgonyból, esetenként szív alakból kiemelkedő kettős kereszt látható, melynek fölső szára négyes számjegyben végződik. Közkeletű magyarázat szerint a jelképek közül a kettős kereszt az ortodox vallás szimbóluma, a 4-es számjegy a 4 % tisztes kereskedői hasznot jelképezte, míg a horgony a vízen történő áruszállításokra utalt.

101 Szimbólumaikat bizonyára megkülönböztetésül szánták, ugyanakkor nyomatékosan fejezték ki ezzel is vallási és foglalkozásbeli összetartozásukat. A bolti árusítások haszna, a különböző bérletek jövedelme jó anyagi helyzetet biztosított a görögök számára, s kis boltjaikban nem csupán az áruk cseréltek gazdát, hanem ezek váltak a hitelügyletek legfőbb színtereivé is. A jászkunoknak korábban sem módjuk, sem gyakorlatuk nem volt a hitelezésben, ezt a görögök közvetítésével ismerték meg. Az 1745-ös redempció rendkívüli anyagi terhet jelentett a települések és a lakosok számára, a felvett kölcsönöket hosszú éveken át törlesztették. Ugyanakkor ebben az időben már csaknem minden jászkunsági településen élt olyan görög, akihez kölcsönért lehetett fordulni, vagy a boltjából hitelbe vásárolni. A jászkunok körében különös jelentősége volt annak is, hogy a redempció terheiből a görögök is részt vállaltak. A jászberényi Görög Demeter 1000 rajnai forintot kölcsönzött a városnak a megváltási összeghez.

102 SZML Jászkun Kerület közig. ir. D Capsa XV. Fasc. 17. No. 40. )0 Bővebben: PAPP Izabella: Kereskedőjelképek a XVIII-XIX. századi görög pecséteken. In: Posztbizánci Közlemények III. Debrecen, 1997. 166-180. p. 11 FÜVES Ö. 1972. 293. p. 12 SZML Jászberény tanácsi jegyzőkönyv. 1747. 234. p. 38