Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

hogy akik mégsem tettek esküt, miért nem tértek haza szülőföldjükre, legtöbb esetben az a válasz szerepel, hogy a legutóbbi három nehéz év miatt a lakosoknál kinn lévő tartozásokat még nem tudták beszedni. ígéretek születtek a mielőbbi visszatérésre, azonban a források azt bizonyítják, hogy a helyi hatóságok elnéző magatartása miatt ez olykor hosszú évekig elhúzódott. A Túrkevén élő Szűcs Pál például 1781-ben érkezett Magyarországra. Korábban azért nem tett esküt, mert a felesége a Török Birodalomban élt. 1793-ban kérte a Helytartótanácsot, hogy mivel „ ...feleségének életéről bizonytalan, maga pedig elroskadt, erőtlen öreg ember lévén, szenvedtessen meg Túrkeviben lakása ... mint Őfelsége jobbágya, úgy kíván Magyarországon lakni még egy kevés ideig, és itt meg is halni. " A Jászkunságban tehát 1774-ben nem zárult le a görögök betelepülése. Bizonyára a fogadtatás, a kedvező lehetőségek hatásának következménye, hogy a későbbi években is folyamatosnak tekinthető bevándorlásuk. 1792-ben például nyolc kereskedő tett esküt a Kerület küldöttsége előtt, s a forrásokban a későbbi években is szerepel néhány görög eskütétele.

90 A görögökről félévente rendszeresen készülő jelentésekben először 1806-ban olvasható, hogy a Jászkun Kerületben nincs olyan török alattvaló, aki még nem tett esküt.

91 A későbbiekben, ha érkeztek is görögök, már nem volt számottevő a betelepülés és feltehetőleg nem jelentett gondot az eskü letétele. A kiváltságos közösségekben - Az elmagyarosodás felé A görögök a gazdasági életben - Boltosok, bérlők, hitelezők, földtulajdonosok A magyarországi görögség gazdasági virágkora a XVIII. század második felére tehető. Ebben az időben még nem jelentkezett komoly konkurenciaként a későbbi versenytárs, a zsidó kereskedő. Még éltek a kereskedelmi kapcsolatok az óhazával a megtelepedett görögök esetében is. Boltjaikban a keleti eredetű áruk éppúgy megtalálhatók voltak, mint a nyugati országokban vásárolt termékek, így a lakosság igényeit megfelelő színvonalon tudták kielégíteni. II. Lipót 1790. évi dekrétuma a letelepedett görögök számára nem csupán a szabad vallásgyakorlást engedélyezte, hanem lehetővé tette a föld- és házvásárlást, ingatlanszerzést is.

2 Az eddigi bérlőkből tulajdonosok lehettek, 89 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 8. No. 1655/1794. 90 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 8. No. ad 62/2700/1793. 91 SZML Jászkun Kerület iratainak tárgymutatója, 1806. év 92 Magyar Törvénytár. 1740-1835. Bp. 1901. 179. p. 36