Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

három boltban árusítottak a görögök, 1747-ben pedig már öt boltot béreltek a városban.

78 A XVIII. században a jászkunsági görögök kis szatócsboltjai jellegzetes színfoltjaivá váltak a településeknek. Igazi vegyeskereskedések voltak, melyeknek árukészlete nem csupán alkalmazkodott a lakosok igényeihez, hanem gazdag áruválasztékával - különösen az egyes luxusjellegű keleti textíliák esetében - ízlésformáló szerepet is betöltött. A napi szükségletek kielégítését szolgálták az ún. vegyes áruk vagy kisáruk, melyek közé a legkülönfélébb használati tárgyak, optikai eszközök, kefekötő áruk, fésűk, lámpák vagy bicskák tartoztak, de megtalálható volt a spanyol viasz, pipa, ábécés könyv vagy furulya is. A jászkunsági görögök legnagyobb mennyiségben textiláruk gazdag választékát árusították. A drága keleti selymek, bőráruk mellett nagy mennyiségben tartottak a durvább posztókból, pamut és gyolcsárukból is. A ruhák díszítéséhez szükséges kiegészítők, gombok, kapcsok, szalagok, csipkék megszámlálhatatlan sokasága szerepel a boltleltárakban.

79 A keleti áruk mellett minden kereskedő árusított nyugati árucikkeket is. A megtelepedés időszakában pedig, amikor már nehezebbé vált az árubeszerzés, egyre több magyar terméket tartottak a boltokban, s helyet kaptak a gazdálkodáshoz szükséges fontos szerszámok és eszközök is.

80 A jászkunsági görög boltok árukészlete - más településekkel összehasonlítva- már a XVIII. század elején is igen jelentősnek mondható. Míg pl. Arad megyében a balkániak 58 %-ának 100 forint alatti, a Bács megyei kereskedők 68 %-ának pedig 500 forint értéket meg nem haladó árukészlete volt, s a Duna menti községek görög boltjainak áruértéke sem haladta meg az 500 forintot, Jászberényben 1737-ben az egyik boltban több mint 800 forint értékű árut találtak az összeírok, a másik két bolt árukészlete pedig meghaladta az 1500 forintot.

81 A későbbiekben a Nagykunságban és a Jászságban tovább növekedett az áruérték, ami 1753-ban Jászberényben és Kisújszálláson egy-egy boltban a 6000 forintot is meghaladta. Az áruválaszték azt bizonyítja, hogy a vásárlók igényesek voltak, Jászberényben megvásárolták a drága keleti selymeket és keresték az angliai posztót is. A legtöbb áru itt is a Török SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Capsa D. Fasc. 2. No. 1.. SZML Jászberény tanácsi jegyzőkönyv. 1747. 319.p. Pl.: SZML Jászkun Kerület Közig. ir. D Capsa II. Fasc. 2. No. 8. Pl.: SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 1. No. 1698/1797. BUR M. 1985. 270-271. p.. A XVIII. századi jász viselet alakulására igen nagy hatása volt a görög kereskedők által árusított keleti és nyugati textíliáknak. H.BATHÓ Edit: Korszakváltások a jász viseletben. In: A Jászkunság kutatása. Jászberény-Kiskunfélegyháza. 2002. 119-134. p. 32