Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

tartózkodási helye, kereskedésének jellege, szándéka a hűségesküt illetően, a vele érkező személyek száma. Az összeírás ábécérendben tartalmazza a Jászkunságban összeírt kereskedők adatait. Ebben az időben összesen 65 görög kereskedő élt a három kerület településein. Valamennyien görögkeleti vallásúak voltak, egy kivétellel Makedón iából származtak, legtöbben Kozani (23 fő) és Sziatiszta városából (20 fő) érkeztek. Emellett Dorian, Kasztória és Seres nevű észak-görög városok szerepelnek még származási helyként. A Magyarországra érkező görögök szinte valamennyien igen fiatalon hagyták el szülőföldjüket. Szüleikkel, idősebb testvérükkel, ismerős kereskedővel vagy rokonokkal indultak útra az ismeretlen országok felé, legtöbben a XVIII. század első felében. Magyarországra érkezve többségük a már itt élő szülőkhöz, rokonokhoz érkezett vagy a már korábban letelepedett társuk kereskedésében vállalt munkát. Az azonos származási hely fontosnak bizonyult a megtelepedésnél, a korábbi ismeretség védelmet, biztonságot jelentett az idegen környezetben. Bizonyára ez az oka annak, hogy a legtöbb jászkunsági településen a görög házak és boltok egymás közelében vagy egymás mellé épültek, s a helyi szóhasználat több helyen „görög utca"-ként őrizte meg a városoknak ezt a részét.

73 A Jászkunságba érkező görögök határon történő átkelésének helye az összeírás szerint legtöbb esetben Pancsova, Zimony és Vidin. A kereskedők gyakori utazásainál, a határon való átkeléseknél igen fontos volt az egészségi igazolás, amit a pestisjárvány miatt szigorúan ellenőriztek. Óvintézkedésként a fő átkelési helyeken ún. veszteglő intézeteket állítottak fel, ahonnan csak az áruk és személyek megfelelő fertőtlenítése után lehetett tovább haladni. A jászkunsági kereskedők többsége Zimonyban töltötte le a veszteglési időt, ami 20-60 nap is lehetett. A kereskedőknek az egészségi igazolás mellett rendelkezniük kellett a török adó, illetve a türelmi adó és tartózkodási díj befizetését igazoló okmányokkal is. Az összeírásban a legtöbb esetben az a megjegyzés szerepel, hogy a kereskedő nem rendelkezik a szükséges okmányokkal, a leggyakoribb indoklások szerint: elveszítette, tűzben megsemmisült, rokonánál maradt. Ez egyrészt arra utal, hogy korábban nem volt igazán szigorú az ellenőrzés, másfelől a kereskedők az idők folyamán számtalanszor megtették ugyanezt az utat, gyakran a hatóságok félrevezetésével, s feltételezhető, hogy nem mindig a kijelölt átkelőhelyeken érkeztek Magyarországra.

74 Az összeírás során fontos szempont volt a családi állapot vizsgálata. A kormányszervek joggal feltételezték, hogy azok a kereskedők, akiknek családtagjai török fennhatóság alatt maradtak, visszajárnak szülőföldjükre, s a Karcagon például a mai Horváth Ferenc utcát nevezték görög utcának. A görög kereskedők határátlépésének szabályozásáról és az összeírások rovatairól bővebben: PETRI E. 1996. 72. p. 30