Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

gyapot- és dohányraktárakat tartottak fenn. Jelentős hadiszállítók voltak, Rákóczi hadseregének ruhaellátására a Thesszalonikiben lévő textilmanufaktúrákból szállították az abaposztót.

41 Fontos szerepük volt a kávéfogyasztás szokásának meghonosításában. Bár az első kávéházak PestBudán a török uralom alatt nyíltak, kivonulásuk után a görög kereskedők kapták meg a kávémérés jogát, s a XVIII. században több kávéházat nyitottak vidéki városainkban is.

4 A balkáni kereskedők helyzetében az orosz-török háborút követően (1768-1774) döntő változás történt. A meggyengült Török Birodalom már nem jelentett komoly veszélyt a Habsburgok számára, ezért az udvar határozott intézkedéseket hozhatott a korábbi vámkedvezmények megszüntetésére. 1769ben sor került a görögök második országos összeírására, amely az ún. hűségeskü letételét, ezáltal a görög kereskedők végleges letelepítését, illetve jogi helyzetük egyértelmű rendezését készítette elő. Az 1774-es hüségeskü-rendelet nyomán - bár végrehajtása hosszú évekig elhúzódott - állandósult a magyarországi görögök száma, s megindult asszimilációjuk a befogadó közösségekbe. II. József türelmi rendeletét követően templomokat építhettek, II. Lipót 1790. évi dekrétuma pedig lehetővé tette az ingatlanszerzést és hivatalviselést is a görögök számára. A kezdetben elsősorban bolti árusítást folytató görögök kereskedelmi, pénzügyi tevékenysége az idők folyamán sokoldalúbbá váltjelentős részt vállaltak a haszonbérletekben, mások a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva földet vásároltak, s több helyen a közéletben is sikereket értek el. A legszámottevőbb görög közösség Pesten élt, ahol többen közülük jelentős vagyont gyűjtöttek, amit elsősorban ház- és földvásárlásokba fektettek. A XIX. században görögök tulajdonában voltak a Lipótváros legszebb házai.

43 Az udvar nemesi címek adományozásával is siettetni igyekezett elmagyarosodásuk folyamatát. A francia háborúk idején a görögök fontos hadiszállítók voltak, ezen a téren szerzett érdemeiért kapott nemességet többek között a diószegi Kiss Pál, a későbbi honvédtábornok apja.

44 A görög főnemesek közül báró Sina György neve a legismertebb, aki a Lánchíd építésének fővállalkozója volt és Széchenyi Istvánhoz baráti kapcsolat fűzte. A család kereskedésért kapta a nemesi címetjelentős szerepet vállalt „kelet fehér 40 ÁCS Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. Bp. 1986. 140. p. 41 BÁNKUTI Imre: Egy görög kereskedő tevékenysége Kecskeméten és a Dél-Alföldön. In: Cumania. Kecskemét. 1975. 80. p. HAUPT Erik: Görög kávéházak Pest-Budán. In: Posztbizánci Közlemények, Debrecen, 1995. 70-76. p. 43 FÜVES Ö. 1972. 319-320. p. 44 PAPP Izabella: Kiss Pál honvédtábornok 1809-1867. In: Zounuk 13. Szolnok, 1998. 61-62.p. 20