Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

Lacházán Rusa Theodor az öreg görög, ki is már Lacházán születtetvén, mindenkor Rusa Theodornak hívattatott. Özvegy leányának pedig Konstanti a neve. Pál nevű megholt férjétől származott két gyermekei hivattatnak vezeték néven Konstantiniaknak. Szabadszálláson a mostani Zabira Constantín nevű boltosnak az attya is Zabira Constantin volt. A második boltost Éliás Theodornak hívták. Az atyja volt Éliás János, és mindenkor Éliás volt a vezeték nevük. Halasi görögök nagyatyja Panajot, atyja Manuel Pamporovits. Testvére Pamporovits János, de most csak Paulovits Jánosnak hívják. Milovits Illés, az atyja ennek volt Milosovits Thódor. Fotti György legénye Domiánovits Miklós, Domiánovits András, az öregatyja Domiánovits János. Édesatyjának neve Harits György, fiának Harics Tódor, a nagyatyja még Törökországban megholt. Jánosi György az atyját Jánosnak hívták, de igaz nevük Bosolin volna. Majsai boltos Antonovits Miklós, ennek édesatyja Antonovits Demeter, a nagyatyját nem tudja minek hívták. - Budán Stephanovits János, ennek pedig édesatyja Stephanovits Miklós volt, nagyatyját pedig ugyan Stephanovits Miklósnak hívták. Félegyházi boltos Leovits Simon, az atyja Thimotheus Leovits, a nagyatyja is Leovitsnak hívatta magát. Boltos kereskedő Zsigmond Rózsa, az atyja Zsigmond Tamás, a nagyatyja nevét nem tudja. Boltos Lándzó János, az atyja Lándzó László. Boltos Popovits Kristóf, az atyja Popovits Arsénius, a nagyatyja Törökországban holt meg. Horváth Mihály kerületi kapitány Három külön lapra készült jelentés a Helytartótanács rendeletére, a kerületi kapitányok aláírásával hitelesítve. SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 4. No. 1000/1816. A görögök rendkívül változó, a variációk sokaságát alkalmazó névhasználata már a kereskedők megjelenésétől kezdve számtalan félreértést, olykor komoly jogi bonyodalmakat okozott. Kezdetben egy elemű nevet használtak, a vezetéknév később az apai név birtokos esetben történő használatával alakult ki. Ha a görögöket szerb papok keresztelték, a neveket a szerb -vies, vich végződéssel írták be az anyakönyvbe, ez az oka annak, hogy a magyarországi görögök jelentős része szerb hangzású nevet visel. A Helytartótanács rendezni próbálta a görögök névhasználatát, s előtte jelentést kért a törvényhatóságoktól. Ezt követően 1817. október 21-én úgy rendelkezett, hogy a görögöknek az apai 196