Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

vásároltak, amit szintén Magyarországon adtak el. így nem csupán saját áruikat értékesítették, hanem közvetítő kereskedelmet folytattak hazájuk és a Habsburg Birodalom különböző területei között. A tevékenységük nyomán keletkezett haszon jelentős része a szülőföldre került, s nem ritkán ez alapozta meg az otthoni település jólétét, gazdasági, kulturális fejlődését. A görögök által kivitt tőke többféle módon hasznosult: élénkítette a társadalmi differenciálódást és a polgárosodást, segítette a hazai iskolák, könyvtárak, kulturális alapítványok létesítését. A Béccsel való közvetlen kapcsolat pedig hozzájárult az európai kultúrához való közeledéshez. ~ A magyarok körében sokan károsnak ítélték a görögök tevékenységét, hiszen a vámkedvezmények miatt áruikat jóval olcsóbban tudták értékesíteni mint a belföldi kereskedők, akiknek minden vámnál harmincadot kellett fizetniük, s gyakran egyéb adókra is kötelezték őket. Ezáltal összehasonlíthatatlanul kedvezőbb volt a balkániak helyzete, akik ügyesen ki is használták ezt a lehetőséget. Kezdetben árukkal megrakott szekerekkel érkező karavánjaikkal az áruk eladása után visszatérek hazájukba. A karavánok általában májusban indultak, s a hetekig tartó veszélyes utakon fegyveres őrök kísérték őket. Ez a kereskedelmi forma 1650-1850 között mintegy másfél millió embert érintett.

33 Később, látva a kedvező lehetőségeket, egyes területeken a konkurencia teljes hiányát, a kereskedők közül egyre többen telepedtek le az ország különböző vidékein. Magyarországon az első görögökre vonatkozó adatok Erdélyből valók, ahol a XVII. században már kiváltságlevelet kaptak. A Királyi Magyarországon is éltek görögök, de 1660 után a törökök innen elűzték őket. Legkedvezőbb helyzetük a hódoltsági területen volt, ahol mint török alattvalók szabadon közlekedhettek, kereskedhettek. Ezért a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl vált a görögök által legsűrűbben lakott területté. A délről észak felé haladó szárazföldi és vízi útvonalak középpontja Pest volt, s így a magyarországi görögség központjává vált. A Dunántúlon és a Felvidéken lényegesen alacsonyabb volt a számuk.

34 A törökök kiűzése után a görögök száma csökkent, majd az 1690-es szerb bevándorlással ismét nőtt. Ahol nagyobb számban letelepedtek, érdekvédelmi szervezetet, kompániát hoztak létre, közülük az első 1667-ben Tokajban alakult. 1752-ben tíz kompánia működött Magyarországon (Pest, Kecskemét, Gyöngyös, Eger, Miskolc, Diószeg, Világosvár, Eszék, Tokaj, Újvidék). 32 UUR M. 1978. 311. p. 33 PETRI E. 1975.20. p. 4 FÜVES Ö. 1972. 20-22. p. A szerző térképen jelölte be a görögök által a vándorkereskedés során használt 10 legfontosabb útvonalat. Közülük a legtöbb érintette az Alföldet és a Jászkunságot. 35 FÜVES Ö. 1972. 294.p. 18