Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

joggal váltották ki a belföldi kereskedők tiltakozását. Más megközelítés indokolt ugyanakkor a megtelepülés időszakának vizsgálatához, amikor már a helyi kereskedőkkel azonos feltételek mellett vállaltak szerepet egy-egy közösségen belül. Más eredményre juthatunk akkor is, ha csupán a magyartörök kereskedelmi mérleg alakulását vizsgáljuk, s ismét másra akkor, ha figyelembe vesszük azt a számszerűen nem mérhető hatást, amit a görögök tevékenysége azokon a magyarországi területeken jelentett, ahol rajtuk kívül nem volt más kereskedő, s ahol tevékenységük nyomán valósultak meg az árucsere, a bolti kereskedés és a hitelezés alapjai. A következőkben - a források bemutatása előtt - rövid áttekintést szeretnénk nyújtani a görögök magyarországi, illetve jászkunsági történetének néhány főbb jellemzőjéről. Görögök Magyarországon A görögök magyarországi térhódítását több tényező befolyásolta, melyben fontos szerepet játszott a magyar városi polgárság fejletlensége, ami a kedvezőtlen politikai viszonyok, a török hódoltság, majd a Habsburg uralom idején tovább romlott. Ebben az időben indultak útra a balkáni kereskedők első karavánjai török fennhatóság alá került hazájukból a nyugati országok felé. Az Oszmán Birodalom társadalmi-gazdasági fejlődésében bekövetkező változások ugyanis igen sok görög családot életmódváltásra kényszerítettek.

28 A görög területek Konstantinápoly elestét követően török fennhatóság alá kerültek (1453). A fokozódó török elnyomás és a keresztényüldözések hatására a görögök jelentős számban hagyták el lakóhelyüket, majd hazájukat. A görög családok számára az egyik legnagyobb veszélyt a fiúgyermekek összegyűjtése és janicsárnak történő elhurcolása jelentette, ami elől minden lehetséges módon próbálták menteni gyermekeiket.

29 A legtöbb görög Makedónia és Észak Epirus városaiból vándorolt ki. Ezeket a városokat a XV. század elején alapították a keresztény görögök és makedorománok, akik a törökök elől a hegyekbe menekültek. A kopár, sziklás területek gazdálkodásra alkalmatlanok voltak, a helyiek elsősorban pásztorkodással foglalkoztak, míg más részük vándoriparosként kereste kenyerét. A lakosság növekvő száma miatt a megélhetés egyre nehezebbé vált, s az itt élőknek új életformát kellett keresniük. Számukra különösen jó lehetőséget jelentett az európai kereskedelembe történő bekapcsolódás. A keleti eredetű mezőgazdasági, de Részletesebben: BUR M. 1978. 282-285. p. Haris Pál 1887-től magyarországi görög konzul volt. nagyapját gyermekként egy rizses zsákba rejtve hozták át rokonai a határon, hogy a törökök ne vigyék el janicsárnak. HORVÁTH E. 1941.46-47. p. 15