Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán. Szolnok 1956 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 5. (Szolnok, 2002)

eredmény megszüntetését: vonja ki csapatait. Az új kormány egyes tagjairól A szolnoki vasutasok pl. - szinte az új kormány életre hívásával egy időben- követeléseik közé foglalták, hogy Bebrits Lajos mondjon le. Régi követelése ez a szolnoki vasutasságnak, még akkor is, ha eddig éveken át nem tudták kimondani ilyen nyíltan. S nem oktalan és megalapozatlan kívánság ez, nem személyeskedés. Bebrits Lajos már régen elveszítette a vasutasság és a dolgozó nép bizalmát. Minisztersége idején honosodott meg a "szocialista vasút" megcsúfolt jelszavával a mozdonyvezetők, utazószemélyzet, forgalmi szolgálat lélektelen hajszája, a fékezők, fűtők havi 400 órás szolgálata. Az ő szárnyai alatt fejlődött ki és virágzott a főnökösködés, a rangkórság- a kisemberek megfenyítése, semmibevevése, a tüntetések rendszere. Személyes példával járt elöl a fényűző bankettek megrendezésében, a "fejesek" oktalan költekezésében. Pazar különvonata egy államfőnek is megtette volna. Ugyanakkor a munkások megszokott közlekedési eszközévé vált a marhavagonokból alakított "Gerő-pullman", intézményessé vált a késés, a fűtetlen kocsi. A vasút technikailag úgyszólván semmit sem fejlődött tíz év alatt. A gördülőállomány romlott, múzeumba való mozdonyokkal kívántak nagy teljesítményeket. Egyszóval a vasúton nem látszott meg, hogy hazánk világviszonylatban is elismert vagon és mozdonygyártó iparral rendelkezik. És miért nem? Mert a miniszterünk tudta, hogy a magyar vasutasok megteszik a lehetetlent is izomerővel, éjszakával, 56 órás szolgálattal pótolják a hiányzó technikát, kipréselik magukból, amit lehet, ha az ország ügyéről van szó. Köszönjük, ebből elég volt - Bebrits Lajost áljelszavaival együtt megismerték már a magyar vasutasok. A magyar dolgozók Nem jobban vélekedünk Molnár Erikről sem. Míg tőle függött,igazság csak égben volt. És/itt nemcsak a szégyenteljes napokra, a Rajk-per eseményeire gondolunk. Ezeket az igazságügy-miniszter úr a különbíróságok megalakításával magyarázza, amiben úgymond neki nem volt beleszólása, mert Rákosi és legényei maguk intézték. De akkor mi van a hírhedt munkatörvénnyel, mely alapján börtönbe lehetett zárni a dolgozót, ha hiányzott vagy önkényesen távozott. A javító-nevelő munka rendszerével megkötöttük a munkások szabadságát -, lehetővé tettük, hogy 10-15 %-kal csökkentsük keresetét, elvegyük fizetett szabadságát, kiszolgáltassuk az üzem igazgatójának. És ehhez segédkezet adott az igazságügy-miniszter, drákói szigorral végrehajtotta ezt a lelketlen törvényt. Az utóbbi évek alatt megtömtük a börtönöket gazdálkodókkal, munkásokkal, testvéreinkkel. A független bíróság nem létezett, csakúgy, mint a törvény előtti egyenlőség. A bíráskodást 56