Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán. Szolnok 1956 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 5. (Szolnok, 2002)

beszolgáltatás embertelen rendszeréről fölösleges beszélnünk. Az elmúlt tíz év - bátran mondhatjuk - elsősorban a parasztságot sújtotta. Tudják ezt azok is, akik adományaikkal segítik hős Budapestünket. De vajon gondolt-e erre az a kofa, aki két forinton felül akarta eladni a tojást? Gondolt-e arra, hogy milyen következményekkel járhat az országra, a parasztságra, így ő rá nézve is az áremelkedés, majd infláció? És gondolnak erre azok, akik most lázasan rohanják meg az üzleteket nemcsak az élelmiszer, hanem a ruházati boltokat is?! Az elmúlt években igyekeztek elfelejtetni velünk, hogy magyarok vagyunk, egyek vagyunk valamennyien. Ellenségei voltunk egymásnak e hazában. De értsük meg, hogy most egységet követel tőlünk a szabadságharc. Akarjuk, hogy kitűzött céljainkat elérjük? Győzni akarunk? Elesett hőseink vére minket is önfeláldozásra szólít fel! De legalább ennyit kér: ne keltsetek pánikot, vásárlási lázt és ne csináljatok árdrágítást! Kenyér kell a népnek!

121 A magyar nép, Budapest ifjúsága, a munkások életükkel és vérükkel elindították a nép szabadságáért folytatott harcot. E sok áldozatot követelő küzdelemnek megvan az eredménye, mert a politikai győzelem máris megszületett. Ezt a harcot segíti minden jó magyar hazafi. A munkások sztrájkkal, mások tüntetéssel, de ha kell fegyverrel is. Sokszor felvetődik a kérdés, hogyan tud segíteni a nép szabadságáért vívott harcban a parasztság? Szolnok megyében is megalakították a forradalmi munkás-, paraszttanácsokat. Leváltották azokat a vezetőket, akik a nép ellenségei voltak. Most a nép azokat választja vezetőinek, akiknek célja megegyezik a nép céljaival. Dicséretre méltó az a szép mozgalom is, mely a falvakban, a mezőgazdasági városokban elindult, hogy élelmet adnak elsősorban Budapestnek és az ipari városoknak. Hazánk sorsát nagymértékben befolyásolja, hogy a parasztság, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok hogyan dolgoznak, hogyan termelnek. A töretlen mezőgazdasági termelés nemzeti létünk alapvető feltétele. Ma a falu dolgozóinak a fő feladata mindenekelőtt az, hogy szántsanak, vessenek, tegyék földbe a jövő évi kenyér magjait. Igaz, hogy a kenyérgabona vetéssel nem állunk rosszul, de nem szabad elfelejteni, hogy jövőre még több kenyeret kell adni a népnek. Az a földműves dolgozó, aki csak magára és családjára gondol e nehéz forradalmi időkben, az ellensége a nép szabadságának. A szöveg hátlapján Vágási Kálmánnak, a Szolnok Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársának neve olvasható, aki a Szolnok Megyei Néplapban is gyakran írt cikkeket. 127