Czégény Istvánné: Jászberényi végrendeletek a 18-19. századból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 4. (Szolnok, 2000)

réteg. A redempciót az országgyűlés is elfogadta és megalkotta az 1751 évi XXV. törvénycikket. Ezt követően létrehozták a Jászkun Statútumokat, mely törvényeket 1799. április 18-án fogadták el a közgyűlésben. E 13 pontból álló jogszabály a jászkunok alaptörvénye lett, s 1801-ben Pesten kinyomtatták a Statútumokat, majd 1820-ban a Statútumokat és a Regulátiót. A negyedik Statútum a vagyon örökléséről szól. Kimondja, hogy mindenkinek joga van szerzeményi vagyonáról szabadon rendelkeznie. Ha özvegye nincs, az ingó vagyonok fiai és leányai között egyenlően osztatnak fel. Az ingatlan a fiúkat illeti, a lányokat kifizetik. Ha a fiú-ág elfogy, a leány-ágon lévők örökölnek. Az ősi javak a fiúkra szálnak, a leányok csak a szerzeményi javakból örökölhetnek. A XVIII. sz. végére a végrendeletek megszaporodnak, melyek a kialakult szokásjog szellemében íródnak. Az árván maradt unokákra mindig kitérnek a végrendelkezők. Rendszerint ingó és ingatlan vagyont is kapnak a nagyszülőktől. A levéltárban őrzött iratok arra utalnak, hogy a József nádor féle Jászkun Statútum elfogadása előtt is volt kerületi szabály az örökösödésre. Ugyanakkor az 1840-es években éveken át tárgyalják az örökítésre vonatkozó törvény megváltoztatását. A Jászkun Kerület kikérte a települések véleményét, melyből kiderül, hogy az ősiség törvényének fenntartását kívánják, mivel ebben a redempciókor szerzett földtulajdon birtoklásának biztosítékát látták. Témánk szempontjából fontos kitérni az ötödik Statútumra is, mivel ez az özvegyi joggal foglalkozik. Rögzíti, hogy az özvegyasszony nem tulajdonos csak haszonélvező. A férj azonban ettől a jogától is megfoszthatta feleségét, ha másképpen rendelkezett. A jászkun törvény ezen része különbözik az országos törvényektől. További helyi sajátosság, hogy ez a haszonélvezeti jog csak a közös szerzeményekre vonatkozik. A harmadik eltérés, hogy az özvegy férjhez menetel esetén a szerzett vagyonból, ingóságból egy gyermeki részt kivehet, bár ez esetben is rendelkezhet másképpen a férj. A végrendeletek szerint a férjek általában meghagyták haszonélvezeti jogában a feleséget, de csak addig „míg nevét BAGI Gábor: A Jászkun kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig 1745-1848. Szolnok, 1995. i.m. 10