Czégény Istvánné: Jászberényi végrendeletek a 18-19. századból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 4. (Szolnok, 2000)

egyidejűleg meglazult a kertes települési jelleg. A városiasodási folyamat ugyanakkor abban is megnyilvánult, hogy közintézményeket állítottak fel. így Berénybe került 1780-ban a gimnázium, 1782-ben pedig ki kellett bővíteni a kerületi székházat. Gazdasági téren is egyre inkább előretört: 1779-ben újabb országos vásárt és két heti vásárt kap a királytól, 1782­ben pedig megkapja ötödik vásárjogát. Jelentős a város söripara, valamint bortermelése is. Berény népe a 19. század első felében is még főleg állattenyésztésből élt és nem a földből. Egy gazdára átlagosan 18 állat jutott. Ugyanakkor jelentősen megnőtt az iparral foglalkozó kereskedők száma. Kiemelkedő volt a szűcsipar, amit a nagy juhtenyésztés felvirágoztatott. A város szűrposztó- és pokróc gyárai is igen jelentékenyek voltak. Ebben az időszakban 215 szűcsmester dolgozott a településen. Megállapíthatjuk, hogy ekkor volt Berény ipari virágzása tetőfokán. Berény a szabad beköltözés ellenére is meg tudta tartani magyar jellegét, a magyarság arányszáma 99,3 %. A 19. század közepére megnőtt az iparosok száma, azonban a kereskedők száma nem volt több 15-nél. 1787-1869 között Berény népe a hétszeresére szaporodott. Felgyorsult a lakosok foglalkozás szerinti tagozódása. A gabonakereskedőknek a marhakereskedők helyébe lépése azt mutatta, hogy megtörtént a pásztorkodó Jászságnak földművelő Jászsággá való átalakulása. E rövid kitérő után következzen a családtagok mindennapi életét, gazdálkodását, összegyűjtött javait, ingatlanjait és ingóságait, az uralkodó morált feltáró végrendeletek részletes leírása, elemzése. A jászberényi polgárok a házuknál összegyűlt személyek előtt, élőszóban adták elő utolsó akaratukat. Az örökhagyók ritkán fogalmazták saját kezűleg a végrendeletüket. A testamentum csak úgy volt érvényes, ha a tanács képviselői hitelesítették, általában a kirendelt szenátor vagy esküdt polgár és a végakaratot írásba foglaló nótárius. A testamentarius tanácstagok a végrendeletet a hitelesítés után átadták a FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Bp. 1942. i.m. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom