Benedek Gyula - Zádorné Zsoldos Márta: Jász-Nagykun-Szolnok megyei oklevelek 1075-1526 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 3. (Szolnok, 1998)

Tartalmi kivonatot szó szerint senkitől nem vettünk át, de az összehasonlítást majdnem minden esetben elvégeztük. A tartalmi kivonatot csak egyszer írtuk le, akkor is, ha benne több település szerepelt.

17 Az egyéb települések rovatban a következő elv szerint végeztük a besorolást. A nem a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területére eső településeket itt soroltuk fel akkor is, ha a jogi aktus színhelyei voltak, de felsorolásuk zsúfolttá tette volna a tartalmi kivonatot. Elhagytuk azonban a felsorolást, ha számuk meghaladta a húszat, ilyenkor pl. a következő megjegyzést tettük: "számos Abauj vármegyei település". Továbbá itt soroltuk fel az oklevélben periférikusán szereplő településneveket.

18 A megnevezés a mai névvel történt, ha az azonosítás lehetséges volt, ahol nem volt lehetséges, ott az egykorú és betűhű megjelölést alkalmaztuk. A forrásjelzet rovatban az egykorú formában készült oklevelek jelzetét (kérőszámát) soroltuk fel a fennmaradási forma egységesen alkalmazott rövidítéseivel.

19 Amennyiben egy oklevél több példányban maradt ránk, úgy az összes jelzetet felsoroltuk. Az oklevelek leírását mellőztük.

20 A nyomtatott források jelzeteinél a következő rendet követtük. Nem törekedtünk a teljességre. Elsősorban azokat vettük számba, amelyek a megyében is elérhetők.

21 Amennyiben ez nem volt lehetséges, úgy az Országos Széchényi Könyvtárban és az Országgyűlési Könyvtárban található műveket soroltuk fel. A nyomtatott forrásoknál a fennmaradási formát csak akkor közöltük, ha az oklevél egykorú formában nem maradt fenn, vagyis sem DL, sem DF jelzete nincs. A többi településnél csak utalást találunk arra nézve, hogy hol található a kérdéses tartalmi kivonat. A felsorolásban 1450 előtt szerepelnek azok a helynevek is, amelyek személyek vezetékneve (lakhelye) címén fordulnak elő. A fennmaradási formákat a következő rövidítésekkel jelezzük a DL, vagy DF szám után: E, M, HM, T, A, R, P, KK és NYM. Ezek utalnak az oklevél értékére, használhatóságára, megbízhatóságára, stb. Pl. nem térünk ki a pecsétleírásokra, a borítókon talált feljegyzésekre, stb. így kerültek felvételre többek között Gyárfás István latin nyelvű . Benedek Gyula magyar nyelvű (Zounuk 5-12. kötet) közlései, valamint Antal Árpád, Fodor István, Illésy János közlései és Hild Viktor kézirata.