Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

falusi lakosság egészségügyi ellátásának színvonala közötti különbség - fejlettebb szinten - alig, illetve egyes területeken nem csökkent. A meglehetősen széleskörű szegénység és tudati elmaradottság a megelőző, védő gyógyító egészségügyi munkát hátráltatta, eredményességét csökkentette. Mindennek az erőfeszítésnek , fejlődésnek eredményeknek jelentős részét a II. világháború pusztításai elsodorták. Valamennyi közegészségügyi intézmény károsodást szenvedett. Rombadőlt, súlyosan sérült, különböző mértékben károsodott. A felszerelés nagy része a bombázások, kiürítés, a harcok miatt megsemmisült. A szervezeti felépítés változatlansága ellenére hatékonysága gyengült. A személyi ellátottság mennyiségben, minőségben jelentősen visszaesett. A háború, a megyében lezajlott csaták, harcok befejeződése után, a romokon , a közegészségügyben is szinte mindent újra kellett kezdeni. III. A KÖZEGÉSZSÉGÜGY ÚJRAINDULÁSA (1945-1976) 1944. november 17-én Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye területén a fegyveres harcok megszűntek. A nagymértékű általános rombolások és károk között a közegészségügy veszteségei is nagyok voltak. A vármegyében működő orvosok nagy része elmenekült. Számottevő részük katonai szolgálatot teljesített. Egy részük hadifogságban vagy deportáltként sínylődött. Az egészségvédelmi védőnők kevesen maradtak. A bábák néhány kivételtől eltekintve a helyükön voltak. 1945. első harmadában 1 tiszti főorvos, 5 körorvos, 14 városi és 44 községi orvos működött. Az orvosi feladatokat a vármegyében összesen 74 orvos látta el. A nagy számú orvoshiány miatt a gyógyító munkába a tisztiorvosok is bekapcsolódtak. Munkaterületén mindössze 54 védőnő és 108 hatósági bába dolgozott.

191 (A területenkénti részletezést a 8. számú melléklet tartalmazza.) 191 SZML Tisztiorvosi ir. sz.n.1945. 94