Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

valamennyi településére kötelező.

6 Ezzel az egységesülést és a közigazgatás egységes kereteit biztosították. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. XIV. te. a magyar egészségügy múlt századi legjelentősebb jogszabálya.

7 A közegészségügy helyét, igazgatását, felügyeletét, intézményrendszerét és a közegészségügyi szolgálatot meghatározta. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében a megye létrejötte, igazgatásának megszervezése és működésének kezdetei, valamint a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. XIV. te. megvalósítása egyidőben történt. A közegészségügy rendezéséről szóló törvény első részében egészségügyi intézkedésekkel foglalkozik. Meghatározza, hogy a közegészségügy az állami igazgatás hatáskörébe tartozik. Orvosi hivatásra vállalkozók kötelesek a hét éven aluli gyermekeket megbetegedés esetén mielőbbi segélyben részesíteni. Szabályozza az orvosi, szülésznői gyakorlatot, kórházak felállításának módját. A gyógyszerészetet közegészségügyi intézményként az állam felügyelete alá helyezi. Kötelezővé teszi a himlő elleni védőoltást, a járvány elleni küzdelem teendőit meghatározza. A törvény második része a közegészségügyi szolgálatról intézkedik. Minden város és község, amely 6.000 lakossal rendelkezik, orvost tartani köteles. Azt a községet, amely községi orvossal nem rendelkezik, egy úgynevezett közegészségügyi körbe kell csoportosítani 6.000-10.000 lélekszámig, ahol az orvosi ellátást a körorvos végzi. Minden község, amely legalább 1.500 lakost számlál, tartozik szülésznőt alkalmazni. Azok a községek, amelyek az említett lélekszámmal nem rendelkeznek községi szülésznőt közösen alkalmazhatnak. A szülésznőt a községi egészségügyi bizottság jelölése alapján a község választja. Hivatala állandó. Elsőfokú közegészségügyi hatóság a járásokban a szolgabíró, szakközege a járási orvos. Megyei városokban a közegészségügy hatósági feladatait a polgármester, szakmai felügyeletét a városi tisztiorvos látja el. Másodfokú közegészségügyi hatóság a vármegyében az alispán, illetve törvényhatósági jogú városokban a polgármester és a törvényhatósági közgyűlés. A közegészségügy szakmai felügyelője a vármegyei, illetve városi tiszti főorvos. A közegészségügy egésze felett a felügyeletet a belügyminiszter gyakorolja. A törvény értelmében minden törvényhatóságban közegészségügyi bizottságot kell kialakítani. Feladatuk a szülésznők, halottkémek kitanítása, a himlőoltások elvégzésének ellenőrzése, a gyógyszertárak vizsgálata. Az 1876. XIV. te. nemzetközi viszonylatban is jelentős alkotás volt. Az egészségügy legkülönbözőbb ágazatait először foglalta egységbe. Adatok I. 1980.36. Magyar Törvénytár 1875-1876. Szerk.: Dr. MÁRKUS Dezső. Bp. 1896. 363-397. 8