Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

5. melléklet Csecsemőhalandóság Védőintézet helye Működi vonzáskör kezdet 17 Jászberény 1922. 27 Mezőtúr 1922. 37 Törökszentmiklós 1920. 47 Kisújszállás 1920. 57 Kunhegyes 1926. 67 Szolnok 1925. 77 Karcag 1926. 87 Túrkeve 1926. 97 Kenderes 1927. 107 Cibakháza 1929. 117 Jászárokszállás 1929. 127 Jászapáti 1929. 137 Kunszentmárton 1929. Csecsemőhalálozás % intézet megnyitása 1930 Különbség előtt 18,29 16,21 21,80 16,20 17,68 17,73 18,43 16,33 21,40 21,34 22,74 23,02 12,96 13,94 -4,35 13,91 -2,30 16,89 -4,91 13,17 -3,03 12,05 -5,36 9,50 -8,23 11,13 -7,30 16,08 -0,25 13,00 -8,40 26,44 +5,10 13,68 -9,04 15,86 -7,16 9,63 -3,33 A csecsemőhalandóságból a betegségek közül a bélhurut szedte a legtöbb áldozatot. A halandóságban a szegénység, a rossz lakásviszonyok, nehéz szociális körülmények is közrejátszottak. A gyermekhalandóság lényegesen magasabb. Ennek több oka volt. A Stefánia és Zöldkereszt szervezetten és rendszeresen, velük magasabb életkoruk miatt már nem, vagy alig foglalkozott. Feladatukat az anya- és csecsemővédelem képezte. A szervezett és rendszeres védőnői látogatásba 1941-ben, az orvosi tanácsadásba 1942-ben kerültek. A kórházakban gyermekosztályok nem működtek. A Bábaképző Intézetben sem. A fertőző és egyéb betegségek közülük több áldozatot szedtek. Lényegesen kevesebb szervezett figyelem irányult rájuk, mint a csecsemőkre. Az egészségügyi intézmények hálózatába a felnőtteknél kevésbé tudtak bekerülni. A 6. sz. melléklet a gyermekhalandóság méreteit jól mutatja és az időszakra általánosnak vehető. 188 188 SZML Alisp. ir. 2.170/1936. 88