Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)
voltak. 171 A vármegye vöröskeresztes szervezeteinek, aktíváinak önzetlen munkája a II. világháború idején figyelemre méltó volt. A bombatámadásokat, szárazföldi csatákat követő mentési, egészségügyi és ápolói munkában tagjai, aktívái tevékenyen részt vettek. A szükség- és hadikórházak ápolói személyzetének nagy része vöröskeresztes aktíva volt. Emberbaráti tevékenységüket lelkiismeretesen, önzetlenül végezték. Adományokat, meleg ruhákat (érmelegítők, pulóverek stb.) gyűjtöttek, készítettek és ezeket szeretetcsomagban a fronton harcoló magyar katonáknak juttatták. Már a háború idején bekapcsolódtak az eltűntnek nyilvánított katonák keresésébe. Az egészségvédelmi munkát néhány évig fertőtlenítő gépekkel is segítették. Jelentőségük elsősorban a járványok idején és azok leküzdésében számottevő. A vármegyében 1920-ban 12 településen 12 fertőtlenítőgép működött. A fertőtlenítést 63 fertőtlenítésre kiképzett szakember végezte. 172 Betegségek, gyógyító munka A gyógyító munkában az orvosok száma fokozatosan emelkedett: 1920-ban 10.000 lakosra 5,6; 1930-ban 9,4; 1938-ban 11,6 orvos jutott. 1936-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 6 városának orvosi ellátását 13 orvos végezte. Elérték, hogy a városokban 1 orvosra 10.615 lakos egészségügyi ellátása hárult. Ugyanekkor az országos városi orvosi átlag 1 orvosra 11.692 fő volt. A vármegye városai közül Túrkeve, Kisújszállás, Mezőtúr a legjobb helyzetű, tiszti- és városi orvossal rendelkeztek. Szolnokon, Karcagon, Jászberényben 1 orvosra a megyei átlagnál több ember került. A vármegye községei és nagyközségei 6 járásba tartoztak. 26 nagyközségben 31 önálló orvos dolgozott. Közülük a nagyobbakban 2 orvos tevékenykedett. 21 kisebb község egészségügyi körökbe csoportosult, melyekben összesen 8 körorvos működött. 173 1940-ben a hatósági és orvosi feladatokat 257 orvos látta el. Az időszak végén az orvosok számát a katonai szolgálat számottevően csökkentette. A 69 hatósági orvos közül 22 katonai szolgálatot teljesített. 1944 végén 14 városi, 44 községi, 5 körorvos, vagyis a vármegye területén a területi gyógyítást összesen 63 orvos végezte. Hatósági és területi orvosi feladatokat mindössze 110 orvos látta el. 174 Az országosan jellemző területi orvosellátottsági helyzethez a vármegyei is hasonló. A városokban több orvos gyógyított, mint a falvakban. Műszerrel, gépekkel, szakorvosokkal mennyiségben, minőségben szinte összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben voltak a városok. 1 n SZMLKL-esir. 100/1927. Aliipán 1940. évi második évnegyedes jelentése. 172 SZML Alisp. ir. 9252/1920. SZML Tisztiorvosi iratok szn. 1936. 174 Uo. SZML Tisztiorvosi ir. szn. 1945. 82
