Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

léseket jelenti. A községek túlnyomó többségének szülőotthon sem jutott. A szülő­otthonok csak a környékbeli községeknek jelentettek nagyritkán segítséget. A meglévő és tervezett szülőotthonokkal a vármegyei hálózat kialakult. Nagyon szerény előrelépést jelentett a szülőnők segítésére. Az intézményi fejlesztésnek része volt. Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Működését 1927-ben kezdő Országos Közegészségügyi Intézet, az általános betegségmegelőző tevékenység összehangolását végezte. Komoly pénzügyi alapokkal is rendelkezett. Az 1930-as évek közepén kiépült Zöldkeresztes egészségvédelmi szervezet intéz­ményeivel, orvosaival, védőnőivel - az Országos Közegészségügyi Intézet vezetésével ­az általános egészségvédelmi feladatokat látta el. 1941-ben a Stefánia mellett megjelenik a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szövetség. A vármegyei általános egészségvédelmi intézmények ettől az időponttól, az új szövetség fiókintézeteiként jelentkeztek. Az Országos Közegészségügyi Intézet nevét a vármegyei anyagokban először 1929-ben említették. A vármegye alispánja az OKI-nek a difteria elleni 3 megelőző védelmi oltá­sért mondott köszönetet. Intézményi vonatkozásban 1935. második negyedévében jelentkezik, hogy ettől kezdve a vármegye egészségügyi életében nem is kis súllyal a II. világháború végéig jelen legyen. Az Országos Közegészségügyi Intézet közreműködésével Kunhegyesen, az általános egészségvédelmi szolgálatot megszervezték. Az újonnan alakult egészségvé­delmi szolgálat vezetője dr. Mándy István járási tisztiorvos lett. A védőnői feladatokat Jakabffy Éva egészségvédelmi ápolónő látta el. Mindkettőjüket az Országos Közegész­ségügyi Intézet vezetője bízta meg. Ez az elkövetkező évek új egészségvédelmi dolgozói esetében is így volt. Az 1935. évi indulást követően az egészségvédelmi szolgálat viszonylag gyors ütemben szélesedik. 1936-ban a kunhegyesi mellett már a jászárokszállási egészségvédelmi szol­gálat is működött. 1939-ben a túrkevei és jászberényi, 1940-ben a szolnoki egészségvédelmi központ már tevékenykedett. 1940-ben a belügyminiszter a mezőtúri egészségvédelmi intézet létesí­téséhez 350, a szolnoki intézet fenntartásához 1500 pengő segélyt folyósított. 112 Az Országos Közegészségügyi Intézet irányítása alatt működő Zöldkeresztes egészségvédelmi szervezet, később Szövetség intézményei, fiókintézetei, az egészség­házak voltak, egyre több betegség megelőzését és gondozását ellátó feladatokkal. Az egészségházak intézményhálózatának kiépítése az 1935-1940. közötti években tör­tént. Az egészségházak, intézmények létrejöttével és a hálózat kialakulásával tevékeny­ségük egyre több betegségre kiterjedt. Hatókörük egyre nagyobb területre szélesedett. Hatáskörük növekedett. Kezdetben munkájuk az anya- és csecsemővédelemben jelentkezett. 1942-ig ezt a Stefánia fiókintézeteivel párhuzamosan végezték. 1942-től az SZML KL-es ir. 100/1927. alispáni évnegyedes jelentések, valamennyi adat belőlük származik. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom