Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

A statisztikai adatok helyenkénti változó összegezésmódja mellett is megállapítható, hogy a tárgyalt időszakban a magánkórházak száma 1898-ig kisebb hullámzásokkal emelkedett. 1898-tól a magánkórházak stabilizálódtak. Számuk változatlan maradt. A közkórházak száma 1896-tól nem változott. Összességében a megye megalakulásától az 1910-ig terjedő időszakban szerény fejlődés volt. A kórházi ágyakkal való ellátottság kissé nagyobb ütemben gyarapodott. Kimutatásunkból nyomon követhető, hogy a kórházakban ápoltak létszáma nagymértékben növekedett. Számuk több mint tízszeresére emelkedett. Az 1900-ban ápolt 2035 személy a megye lakosságszámához viszonyítva nem túl sok. Viszont, ha úgy vizsgáljuk, hogy a kórházak beteggyógyító tevékenységét a kezdeti időszak betegszámának több mint tízszerese vette igénybe, akkor a szerény ütemű kórháznyitás (magán) és a létesítés (Jászberény), valamint építés (Szolnok), a közkórházak alacsony száma ellenére a kórházi gyógyítómunka fejlődött, üteme viszonylag gyors volt. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében a közegészségügy hálózata az 1876. XIV. sz. tc-nek megfelelően a tudatos, lelkes szervezőmunka és a nem kis erőfeszítés eredményeként gyorsan, nem egészen másfél év alatt létrejött. Ebben az eredményes munkában az sem okozott lassúbb ütemet, nem teremtett kifogásokat, hogy a vármegye is pontosan akkor alakult. A legfontosabb szervezési és "teremtési" feladatokat megoldották. Az új megye közegészségügyi szolgálatát kialakították. Az előírt egészségügyi körzeteket - élükön a körorvosokkal létrehozták. A védhimlőoltások körzeteit a kijelölt oltó orvosokkal kialakították. A vármegyei közegészségügyi szolgálat megteremtése mellett annak beosztását is elvégezték. A szülésznői hálózatot kiépítették. A gyógyszertári hálózat is kialakult. Az egészségügy személyi ellátottsága folyamatosan javult, növekedett. A kórházak lassúbb ütemben, szerényebb mértékben, de számban szaporodtak, felszereltségük javult. Sokoldalú gyógyító munkájukat megkezdték és gyorsnak mondható ütemben növelték, gyógyító munkájuk javuló színvonala és eredményei mellett. A közegészségügy szervezeti keretei megteremtődtek, intézményhálózata fejlődött. Mindezek a gyors és eredményes intézkedések a megyében végzett gyógyító tevékenységben számottevő eredményeket hoztak. Ezekről részletesen a következő fejezetben tárgyalunk. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye közegészségügyi állapotának változása A megyei tiszti főorvos az 1876. évi VI. tc-nek megfelelően szervezett közigazgatási bizottságnak a megye közegészségügyi állapotáról minden hónapban köteles volt jelentést tenni. A tiszti főorvos jelentésében részletezi a megye közegészségügyi helyzetét, az előforduló betegségeket, népmozgalmi adatokat. Jelenti a himlőoltások végrehajtását, beszámol a kéjhölgyek számáról és ellenőrzésükről, az előforduló kuruzslási esetekről. A jelentések a megyében előforduló közegészségügyi vonatkozásban fontos betegségeket tükrözik, azoknak okait ritkán tárják fel. A tiszti főorvos jelentései és más forrásokkal kiegészítve lehetőséget adtak a közegészségügy tevékenysége fő irányainak feltárására, követésére. 20