Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

meg. A gondnok, aki a pénztárt kezeli 1 évi fizetésének megfelelő készpénzt, vagy Magyar értékpapírt, vagy fizetése minimum háromszorosának értékéig óvadékot, illetve biztosítékot köteles adni, amit csak állása megszűnésével kap vissza. Az intézet személyzetének a betegtől vagy annak hozzátartozójától ajándékot elfogadni szigorúan tilos. Az Erzsébet Közkórház alapszabályát a vármegye törvényhatósági bizottsága 1895. november 25-én megtartott rendkívüli közgyűlésén jóváhagyta.

20 1895-ben a közigazgatási bizottság jelentést kért az Erzsébet Közkórház állapotáról. A jelentés az intézmény helyzetéről részletesen tájékoztatott. A kórház épülete 51 méter hosszú, 15 méter széles. 9 kórteremmel rendelkezik, 56 ágyas. A kórtermek tágasak, világosak. A kórház épületében a kórtermek mellett 1 letéti szoba, 1 műtőterem, 1 orvosi szoba található. A gyógyító munkát 1 igazgató-főorvos és 2 ápoló végzi.

21 Az ellenőrzés több problémára hívta fel a figyelmet. Közülük a legfontosabb: nincsen betegfelvételi szoba, a fertőző betegek számára külön helyiség nem biztosított. Fertőtlenítő helyiség hiányzik. A személyzet megduplázása is szükséges lenne.

22 A jelentésből és a problémákból kitűnik, hogy a Jászberényi Erzsébet Közkórház a megye betegeinek gyógyellátására alkalmatlan volt. Helyiségeinek száma, alapvető hiányai, a gyógyító munkát végzők rendkívül alacsony száma, megyei hatáskörű gyógyító feladatok ellátását nem tették lehetővé. A közkórház építésének gondolata már 1877-ben felvetődött. Illésy Sándor Kisújszállás akkori polgármestere a közigazgatási bizottságnak indítványt tett. 1880ban Lovassy István bizottsági tag javasolta újra közkórház létesítését. A tárgyalások ellenére mindkét indítvány eredménytelen maradt. A közkórház építésének ügyét néhány év elteltével 1887-ben a vármegyei Orvos és Gyógyszerész Egylet indította újra. 1890-ben pályázatot hirdettek a kórház terveinek elkészítésére. A törvényhatóság 1891. november 25-én az első díjat Quittner Zsigmond tervének ítélte. A tervet többszöri átdolgozás és módosítás után 1894. június 13-án kelt határozatával a belügyminiszter elfogadta. Az építési költségeket 148.000 Ft-ban állapította meg. A kivitelező munka 1894. szeptemberében indult. Az építkezés gyors ütemben haladt. Nem egészen másfél év alatt az épület elkészült. A kész épület felülvizsgálatát 1896. február elején tartották. Az intézményt alig két hónap alatt berendezték. A kor színvonalán felszerelték. 1896. május 14-én ünnepélyesen felavatták. Az első beteget június 1-én fogadták.

23 A kórház igazgató-főorvosa 1895. december 3-tól dr. Papp Gábor sebész orvos lett. A kórház valamennyi fontos kérdésében a kórház bizottság döntött. Kezdetben hivatalból 12, választott 12 tagja volt. Hivatalból tagjai a vármegyei főtisztviselők és a kórház igazgatófőorvosa. A választott tagok Szolnok és a megye tekintélyes és jómódú polgárai. A SZML Közig. biz. ir. 2338/1895. iS BAGOSSIK. 1896-1901. 108-115. 16