Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

nagymértékű visszaszorítása, egyes betegségekben megbetegedettek számának visszaesése, a csecsemőhalandóság nagymértékű csökkenése, járványok leküzdése) az intézményi fejlesztésen túl 3 tényező az alapvető: az egészségügyben dolgozóknak a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás (KÖJÁL) és hálózata munkájának, nem utolsó sorban a hatékony új gyógyszerek feltalálásának és a védőoltások folytatásának, újak alkalmazásának és a védőoltások általánossá tételének köszönhető. A közegészségügyi munka döntő tényezői a közegészségügyben dolgozók. Az orvosok harcok előli és alatti elmenekülése, hadifogsága, deportálása után lassú visszatérése jelentette a kezdetet. A romok eltakarítása után, az újjáépítés megkezdését, a közigazgatás megszilárdulását követően a megyében dolgozó orvosok száma fokozatosan emelkedett. A fejlesztésekkel egyidőben az orvoslétszám is növekedett. Év Orvosok száma Év Orvosok száma 1946 239 1948 254 1947 248 1960 411 1970 647 Zömük a nagy gyógyintézetekben dolgozott. A körzetek kiépítésével és fejlesztésével a körzeti orvosok száma lépést tartott ugyan, de betöltetlen körzeti orvosi állás minden évben maradt. Az évek hosszú során át évenként változó számban 2-18 körzeti orvosi állás üresen várt jelentkezőre.

278 (Részletes kimutatás a 16-17-18-19. sz. mellékletben.) 16. melléklet Egészségügyi személyzetről statisztika 1946 Összes orvosok száma: 239 Vizsgázott fogász: 5 Fogtechnikus: 11 Hatósági bába: 106 Magánbábák: 72 Védőnő: 41 278 '

ű/0 SZML Tisztiorvosi ir. sza. 1946.; SZML Tisztiorvosi ir. szn. 1947.; SZML Tisztiorvosi ir. szn. 1948.; Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai 1953-1970. Szolnok A KSH Szolnok Megyei Igazgatósága 1953-tól évenként megjelenő évi jelentései. 126