Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

A falvak ivóvíz ellátottsága a fentieknél is lényegesen rosszabbnak tekinthető. Ahol vízmű épült, ott kiépített vízhálózat alig létesült. Volt, ahol a vízhálózati kapacitás valamennyire megtalálható, azokon a településeken az ellátásra alkalmas vízmű hiányzott. Azokban a helységekben, ahol a vízmű megvolt, ott a vízhálózat kapacitás bizonyult kevésnek. A megelőző nagy elmaradottság a magas pénzösszegeket emésztő vízmű és vízhálózat kapacitás egyidejű fejlesztését nem tették lehetővé. Az előzőekben leírtak ellentmondásossága ellenére azt, hogy a lakosságnak már 41 %-a egészséges ivóvízhez jutott, örvendetes ténynek tartjuk. 148.000 ember egyik, nem is kis jelentőségű, tényleges egészségvédelmi, betegségmegelőzési tényezőjét adta. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében 1940-ben betegszállításra mindössze egyetlen mentő állt rendelkezésre. A mentők számának növelése, megfelelő területi elosztása elengedhetetlen feladatként jelentkezett. A mentőszolgálat létrehozásának halaszthatatlan szükségességét felismerve az új egészségügyi intézményt létrehozták. Az első években használt katonai mentőket vásároltak és állítottak a betegszállítás szolgálatába. 1947-ben az első gépkocsikat Szolnok és Karcag kapta. Városonként l-l-et. A nagy távolságok miatt a szállítások késedelmesek és költségesek voltak.

273 1947. év végére már Tiszafüreden is szolgált mentőkocsi.

274 A mentőszolgálat szakmai vezetésére, munkájának összehangolására a 4980/1948. sz. kormányhatározattal létrehozták az Országos Mentőszolgálatot. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében a 3 éves terv végéig a 4 kórházi városban 4 mentőállomást szerveztek. Ezzel a megelőző évekhez viszonyítva a betegszállítás lényegesen javult.

275 1949-ben Jászberény, 1950ben Mezőtúr, 1952-ben Túrkeve és Törökszentmiklós kapott l-l mentőkocsit. 1960-ban Kunhegyes, 1963-ban Kunszentmárton betegszállítási gondjai mentőautó juttatásával megoldódtak. Az első valóban mentőállomásnak készült objektum Kunszentmártonban épült.

276 1969-ben Szolnok megyében 14 futó és 7 tartalék mentőkocsival 9 mentőállomás működött.

277 Ezzel a mentőszolgálat megyei hálózata kialakult. A betegszállítások távolságai lerövidültek, költségei csökkentek. Betegségmegelőzés, egészségvédelem, gyógyítás Az intézmények újjáépítése és újak létesítése a betegségmegelőzés, egészségvédelem és gyógyítás feltételeit, körülményeit teremtette meg és javította. Az egészségügy nagy megyei eredményeiben (a súlyos fertőző betegségek megszűnése, illetve SZML Tisztiorvosi ir. 440/1948. SZML Alispáni ir. 19679/1947. SZML SZMT VBjkv. 1953. 115-12/1953. XI. FODOR M. 1965. 62. SZML SZMT VBjkv. 1970. 125