Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

A körzetek közül 50 %-os alapfizetéssel részfoglalkozású állásként engedélyezett ideigl enesen üres körzetek: 4. Szolnok IV. 7. Szolnok VII. 11. Szolnok XI. 13. Szolnok XIII. 19. Tiszaföldvár III. 22. Rákóczifalva II 24. SzandaszöUős. 49. Tiszatenyő. 35. Jászalsószentgyörgy II. 53. Fegyvernek II. 79. Jánoshida II. 95. Tiszafüred III. 105. Abádszalók II. 107. Kenderes II. 109. Kunmadaras II. 116. Kisújszállás IV. 118. Mezőtúr II. A biztosítottak számának nagy arányú növekedése, ezzel a betegforgalom emelkedése szükségessé tette a körzeti orvosok segéd személyzettel való fokozatos ellátását. 1958tól évről-évre fejlődőén minden körzeti orvos mellett körzeti ápolónőt, az adminisztráció végzésére orvosírnokot alkalmaztak.

206 A megye szinte valamennyi lakosát érintette a társadalombiztosítás változása (elenyésző kivételtől eltekintve). 1945-től a társadalombiztosításban egyenesen felfelé ívelő folyamat indult meg. Célja az volt, hogy az ingyenes orvosellátás, a társadalombiztosítási juttatások az ország valamennyi lakosára kiterjedjenek. A mezőgazdasági dolgozók kötelező biztosítása 1947-ben vált lehetővé. A termelőszövetkezeti parasztságnak igen jelentős segítséget adtak. 1949-től viszonylag alacsony díjért (havi 6 forint) orvosi kezelést, kórházi ápolást és gyógyszert biztosítottak. Ez 1952-től kiegészült családi pótlékkal, 1955-ben anyasági segéllyel. 1950-ben a szakszervezetek vették hatáskörükbe a társadalombiztosítás feladatait. 1960. évi népszámlálás adatai alapján a megye lakosságának 98 %-a mint kereső, vagy eltartott családtagként társadalombiztosítási juttatásra jogosult. Mintegy 4-5000 magánvállalkozó az önkéntes biztosítás lehetőségeit nem vette igénybe. A termelőszövetkezetek a társadalombiztosítási szervekkel megállapodást kötöttek. Ezzel a mezőgazdaságban dolgozók tömegei is a biztosítottak körébe kerültek.

207 A betegbiztosítási szolgáltatás nemcsak a közvetlen orvosi, kórházi, gyógyszerellátásban jelentkezett. A szülési és temetkezési segély összegét növelték. A szülési szabadság 12 hetes időtartamára a szülő nők átlagkeresetüket segély formájában megkapták. Jelentős vívmány volt, hogy a kórházi ápolás időtartamát a korábbi 1 évről 2 évre emelték. A nyugdíjasok kórházi ápolási időtartamát 30 napról 90 napra növelték.

208 2U6 P013QR Mihály: Szolnok megye egészségügyi és szociális ellátottsága. In: Jászkunság XI. évfolyam 1-2. sz. 1965. (Továbbiakban: FODOR M. 1965.) 207 208 Uo. Uo. 103