Cseh Géza: A Jászkunság és Külső-Szolnok megye leírása 1782-1785 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 1. (Szolnok, 1995)

2. Egy kőfalú templom. 3. — 4.— 5. Néhány süppedékes hely kivételével a rétek szárazak. A falu környékén csak a Nagy Üllő mocsár járhatatlan. 6. Valamennyi innen kiinduló közlekedési útnak kemény, agyagos talaja van. Száraz időben jók, de tartós esőzések idején nagyon sárosak. A többi út hasonló minőségű, csak kevésbé forgalmas. 7. Síkságon fekszik. 8. — KARCAGÚJSZÁLLÁS /Kardszag Ujszallás/ A helység egy része a templomtól keletre, a XXII. oszlopban, a 21. szakaszban fekszik. Col. XXI. Sect. 20. 1. Kunhegyes /Kunhegies/ 6, Püspökladány /Puspok Ladany/ 5, Nádudvar 6, Őrs 6, Madaras 3 3/4 óra. 2. A fogadó szilárd épület. A két templom ugyancsak szilárd és tágas. 3. A Hortobágy mocsár, amely Püspökladány /Pupeky/ felől húzódik ide, részben a Berettyó /Beretio/ folyó áradásaiból, részben a Hortobágyból (folyó) keletkezik. Ez a mocsár járhatatlan, vize azonban ember és állat számára iható. Vannak időszakok, amikor befagy, és a közlekedés a szomszédos helységek felé lehetővé válik. 4. A szőlőskertekben lévő gyümölcsfákon kívül itt nincs más fa. 5. A Hortobágy mocsárban különböző szigetek találhatók, amelyeken jó legelő van, akárcsak a helységnél és a mocsárnál, amikor a fagy beáll. Attól függően, hogy az áradás évente milyen gyakran következik be előfordul, hogy a legelőket egyáltalán nem lehet megközelíteni. 6. Az országút és tulajdonképpeni hadiút Debrecenből /Debrezin/ Karcagon /Karzag/ és Kunhegyesen /Kunhegies/ át vezet Szolnok /Solnok/ és Pest felé. Ez az út a két, jelzett helység között jó, többnyire homokos, vegyes talajú. Az összes többi út részben a szántóföldeken vezet a szállásokig; ezek száraz évszakokban nagyon jók, esős időben és tavasszal az agyagos talaj és a gyakran bekövetkező áradás miatt roszszak. A töltéseken és hidakon át Püspökladányra /Puspok/ vezető út nagyonjó. 37