Cseh Géza: A Jászkunság és Külső-Szolnok megye leírása 1782-1785 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 1. (Szolnok, 1995)

Túrkeve környékén, valamint a Tiszához közel eső községek körül sok a száraz időben is nagyon fáradságosan járható út, amelyen még ekkor is csak könnyű kocsikkal lehet közlekedni. A Jászságban az utak csapadékos időszakban nehezen, de nyáron többnyire jól járhatók. A leírásból az utak típusát; országút, postaút, vagy helyi, egyik községet a másikkal összekötő útvonal-e, az elnevezések szubjektív, a terepet bejáró tisztek egyéni szóhasználata miatt nem mindig lehet egyértelműen megállapítani. Segítséget jelenthet azonban a térképszelvények használata, melyek az úthálózatot pontosan ábrázolják. Az utak részletes leírása a térképekkel együtt a vidék közlekedéstörténetével foglalkozó kutatók számára még jórészt feltáratlan adatbázis. "A környező hegyek" rovatban, csakúgy, mint az erdők esetében kevés a feljegyzés. Tájolás szempontjából lényeges magaslatoknak csupán a kiskunsági homokbuckákat és a Jászság északi részén emelkedő halmokat tekintették. A tiszántúli kunhalmok annyira alacsonyak, hogy közülük csak a Tiszafüred-Tiszaörs környékén lévőket említették meg. A nagykunsági és külső-szolnoki települések többségénél a "sík" (vidék) feljegyzés olvasható, vagy üresen hagyták a rovatot. Az utolsó "megjegyzések" című rovatban elvétve találunk bejegyzést. Azok az adatok kerültek ide, amelyeket más pontok alá nem lehetett beírni, vagy azokból egyszerűen kifelejtették a felmérők. Itt említik meg például, hogy a Jászárokszálláshoz tartozó András-puszta egy magas háton fekszik, amely a vidék fölé emelkedik, Jászapáti fallal körülvett temetőjében szükség esetén hatszáz katona védekezhet, Szolnokon pedig romos állapotban lévő földvár van. Az országleírás most megjelentetett fordításában az eredeti helyneveket dőlt zárójelek között tüntettük fel, az egyéb, fordítói megjegyzéseknél a kerek zárójelet alkalmaztuk. A kötethez tartozó mellékletek az I. katonai felmérés néhány szelvényének részleteit tartalmazzák, melyek a Jászkunságról és Heves-Külső-Szolnok vármegyéről készültek. A fekete-fehér xerox-másolatokon a domborzat és a vízrajz nem érzékelhető igazán, és a jelmagyarázatot sem lehet megfelelően használni. A budapesti Hadtörténeti Intézet térképtárában azonban a kutatók számára hozzáférhető a térképek színes másolata is, amelyek jelzete (colonne, sectio) megegyezik az országleírás tabelláival. 16