Kéziratos térképek a Szolnoki Állami Levéltárban - Levéltári jegyzékek 1. Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban XVIII. (Budapest, 1968)

í E kiadvány levéltárunk térképtára kéziratos téképeinek jegyzékét tartalmazza. -A jegyzék nem terjed ki levéltárunk a térképtáron kívül őrzött, tehát a levéltári iratanyagban mellékletként ittott még bizonnyal lappangó, s a kutatás során még fel nem tárt kéziratos térképeire: ezek száma azonban az itt ismertetettékhez képest csak jelentéktelen lehet. - Wem terjed ki a jegyzék a térképtár 1800 uténi nyomtatott, illetve megyénél nagyobb területet ábrázoló, sokszorosított /fénymásolt, kőnyomatos/ térképeire sem: a jegyzék számsoraiban található hézagok ennek következményei. Ä jegyzék a térképeket a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya által kidolgozott, országosan egységes csoportosításban /általában a vegyes eredetű térképekét magába .;. foglaló "törzsanyag" /T/, a biróságok irattáraiból átkerült "úrbéri térképek" /U/ és az egykori kataszteri felügyelőségeken őrzött "kataszteri térképek" /K// sorolja fel, és ugyan csak országosan egységes alapelvek szerint irja le. 'Ezek az alapelvek kimondják, hogy jegyzékünkben minden térkép leírását a levéltári jelzet vezeti be.'Vele egy sorban található meg a topográfiai meghatározás: annak a hely- , ségnek /vagy helységeknek, ha számuk nem haladja meg a hármat/ ma érvényes neve, amelyhez /amelyekhez/ az ábrázolt .terület ma tartozik /elcsatolt terület esetében az utolsó hivatalos magyar elnevezés/, alattuk zárójelben tüntettük fel a megye nevét az 1918-as beoszt ás - szerint /törvényhatósági jogú városoknál tehát ez a hely üresen maradt/, majd a mai megyenevet /elcsatolt terület esetén országnevet/, az utóbbiakat betüröviditéssel. Folyó- és útszakaszt ábrázoló térképek esetén ugyancsak a folyó, ill. ut mellett fekvő helység/helységek/ neve került kivetítésre, 3-nál több helység esetében pedig'vagy a folyónév, vagy az ut-, ill. folyósza-