Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

A Jászkunság földje a török időkben is a Királyi Korona tulajdona (Peculium Sacrae Regi Coronae) volt, lakói a király jobbágyai maradtak, adói, szolgáltatásai a kamarát illették. Ezen kívül a Jászkunság mindig fizette a nádori tiszteletdíjat, megküldte a szokásos ajándékokat, s megadta a megyék vagy a végvárak által külön kért fenntartási összegeket, élelmezési hozzájárulásokat, de természetesen teljesítenie kellett a török részre követelt tetemes adót, sokféle szolgáltatást is. A terület a kamarát illető minden jövedelmet — az ország védelmére — az egri várhoz adta 1553-tól a vár török kézre kerüléséig. A jászkun adók XVII. századi beszedésének, teljesítésének körülményei még nem kellően feltártak. A megelőző fél évszázad adózási gyakorlatát azonban jól tükrözik az Egerhez befolyt jövedelmek, hátralékok számadásai és a kapcsolódó összeírások (1., 3—7., 10. sz. dokum.). Különösen az 1577. évi összeírás ad részletes képet (5. sz.). Ennek alapján a jászok a következőket teljesítették Egerhez: 1. A kapitányok - akik köztehermentességgel voltak felruházva — fizették a tegzespénzt, a pecunia pharetralis-t. Ezt a sajátos és régi adót csak a jászkun nemesek adták, „akiket ők kapitányoknak neveznek."

3 Ennek fizetésére vonatkozó legkésőbbi adatunk 1597-ből való. (6. sz. dokum.: magyarázó jegyzet, s vö. még: 28. sz. dokum.) 2. A jobbágyi jogállású köznép teljesített: - Censust, azaz földbért vagy terragiumot. Királyi adóban ,,a cenzust pedig régi törvényes szokásuk szerint három határidőben fizetik, éspedig Szt. György, Jakab és Mihály szentek ünnepei alkalmával." A jászoktól és a nagykunoktól eltérően a kiskunok két határidőben fizették: György és Mihály napkor.

4 A cenzus teljesítésével kapcsolatban Ágó falunál olvashatjuk 1577-ben: „egész telek 48 van, zsellérekkel, akik mindannyian kötelesek cenzust fizetni vagyonuk nagyságával arányosan." (5. sz. dokum.) - Census servilis-t, ami egyöntetűen a téli robot megváltása volt. Általában nagyböjt idejére vagy Ferenc napra kellett teljesíteni. A téli szolgálat időszakát Demeter naptól Szt. György ünnepéig számolták. - Dica Regiá-t (rovásadó) mint minden jobbágy által fizetendő állami adót. Ezzel kapcsolatban 1553-ban a jászkunok még felemlítették, hogy régi szokás szerint sem rovásos adót, sem hadisegélyt hajdan nem fizettek.

5 Kötetünk összeírásaiban azonban mindenütt szerepel a dica regia. Ezekben az időkben általában olyan telek fizette, azaz adott évente 1 forintot, amelynek lakója 6 forint értékkel bírt, aki pedig esküvel merte igazolni, hogy nem bír 6 forint értékkel, nem adott rovásadót.

6 A királyi dika nagyságának ismerete önmagában is nagyon fontos adat, sokat segít például egy-egy település népességének, gazdasági erejének megítéléséhez / is. -Akót (Aco), a kilenced helyetti termény- és termékszolgáltatást. Erről az 1577. évi összeírás a jászokat illetően az alábbiakat rögzíti (5. sz. dokum.): „A kunok3

GYÁRFÁS István: A Jász-kunok története, IV. kötet. Bp. 1885. 43. és 58. Heves Megyei Levéltár (Továbbiakban: HML) XII. 3/a-ll. Liber 11. 371., ill. 332-374. 5

GYÁRFÁSI. 1885.40. 6

HML XII. 3/a-ll. Liber 11. 353. 183