Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

Ofen, 7.—16. Mai 1645. Im Namen des Sultans Ibrahim herausgegebener ferman des beylerbeyh von Ofen, Deli Hüseyin, an den mirliva und den kadi von Hatvan sowie an die agas der Burgbesatzung. Es geht um den unter Nr. 62 erwähnten Mord an Hasan. Die Einwohner von Jászberény seien unschuldig, und die Adressaten mögen nicht zulassen, daß die Erben des Hasan Blutgeld von der Stadt forderten. 64. Hüszejn, Mahmúd fia hatvani kádi a jászberényieknek Hatvan, 1645. május 2 7-június 5. Az ügy úgy áll, ahogy itt elmondatik; lejegyezte a szegény Hüszejn, Mahmúd fia, Hatvan városának kádija, akinek bizodalma a Magasztosban és Magasságosban van. Nyerje el a bűnbocsánatot! Ezen igaztartalmú irat kiállításának oka a következő: A jólvédett Hatvan lakosai közül Mehmed kethüdá, Abdullah fia egyrészről, másrészről a nevezett vár bírósági körzetébe tartozó szultáni hász-falvak közül Berény város bírái és más lakosai megidéz­tettek a seriat törvényszéke elé, ahol Mehmed az utóbbiak jelenlétében ellenük pert in­dított és a következőket mondta: „Kevéssel ezelőtt meggyilkolt testvérem, Haszan, szolgálati útján öt-hat emberrel a nevezett városba érkezett, ahol társaitól elszakadt. A város lakosai közül Patai Imre és Filip Lukács zimmik utóiérték, karddal néhány he­lyen megsebesítették, fegyverét elvették. Ő maga lován elmenekült, de néhány nap múlva sebesülésébe belehalt. Most kizárólagos Örökösségem jogán, a nemes seriatnak megfelelően, a nevezett zimmiktől vérdíját követelem." Miután az alpereseket megkérdeztük, és tagadtak, nevezett Mehmedtől állítására bizonyítékot kértünk. Mivel képtelen volt bizonyítani, az említett Patai Imrétől és Fi­lip Lukácstól, valamint rajtuk kívül a nevezett város lakosai közül gyanúsított Cseh Ist­ván, Ferenc diák, János kovács, György kovács, Ferenc kovács, Tulán (?) István, Bá­rány János és Szabó Márton zimmiktől esküt vettünk arra, hogy a fentemlített test­vért, Haszant nem ölték meg és gyilkosát sem ismerik. Miután a felsorolt zimmik Isten­re megesküdtek, nevezett Mehmedet a pertől eltiltotttuk. Mindazt, ami történt, kéré­sükre megírtuk és az igénylőknek átadtuk, hogy szükség esetén felmutathassák és bizo­nyítékul felhasználhassák. Az ügy lefolyt és megíratott az 1055. év rebi-ül-áhir havának első harmadában. Az ügy tanúi: Haszan mirilaj — Bas aga — Mehmed aga — Ibrahim martalóc-aga — Húbjár aga — Musztafa .. .-i szpáhi és mások a jelenlévők közül. A pecséten: Hüszejn. Hatvan, 27. Mai—5. Juni 1645. Hüccet des kadis von Hatvan, Hüseyin. Mehmed kethü­dá, Bruder des am Stadtrand von Jászberény ermordeten Hasan, erhebt Anspruch auf Blutgeld und verklagt zwei Einwohner von Jászberény, die er des Mordes im Verdacht hat. Er kann seinen Verdacht nicht beweisen, die beiden unter Verdacht stehenden, 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom