Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

ezt jogosan tesszük." Megtekintettük a magas parancsokat, felséges tartalmuk szerint az elfogott rablókat a helyszínen valóban kivégezhetik. így a kivégzést a mirliva engedélyével végrehajthatják, erre a jelen iratot állítottuk ki igazolásként. Kelt az 1050. évi rebi-ül-ewel havának 12. napján. Az ügy tanúi: Mahmúd aga záim, pesti lakos — AH aga dizdár — Szulejmán halífe szúhte — Musztafa kethüdá — Halil aga hatvani emin — Ibrahim odabasi — Abdulbeni odabasi és mások a jelenlevők közül. A pecséten: Ali. A hátlapon magyarul: Budai mufti kádia levele a feltámadásrul. Téves magyar feljegyzés, egy másik - elveszett - irat helyett (amit azonos tárgyban a budai muftitól szerzett a város) vezették rá erre a kádivégzésre. Hatvan, 2. Juli 1640. Der kadi von Hatvan, Ali, stimmt aufgrund der bestehenden Erlaubnis der Hinrichtung dreier beim Raub ergriffener ungarischer Soldaten zu. 48. Mehmed hatvani szandzsákbég a jászberényieknek Hatvan, 1640. július 11-20. A jelen irat megírásának oka a következő: Jászberény város népének birtokában több magas rendelet van arról, hogyha az ellenség országából való hajdúk és rabló katonák közül tolvajt fognak, maguk kivégezhetik. Most három rablót fogtak el, akik az ellenség országából jöttek át. Hogy ezeket a seriat törvényszékének engedély le vele alapján kivégezhessék, mi is pecsétes levelet adunk a nevezett város népének. Ha szükséges, mutassák fel. Kelt az 1050. év rebi-ülewel havának utolsó harmadában. Most a kivégzésre egy ember[ünk] küldetett el. A pencsén: A szegény Mehmed, a mostani hatvani mirliva. A hátlapon a pecséten: Mehmed, Piri fia. Hatvan, 11.—20: Juli 1640. Der mirliva von Hatvan, Mehmed, stimmt der Erlaubnis des kadis bei, die die Hinrichtung dreier Soldaten betrifft. 72