Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)
OL. E-213. Kamarai Lt. Városi és községi pecséttel ellátott iratok, a/6, sz. doboz (Jászkunság) supplicáló = könyörgő 28. A márialaki tegzes nemesek pecsétes levele a magyar kamarához, melyben védelmet kérnek a kóborló végvári katonák és hajdúk féktelen hatalmaskodása ellen 1667. május 1Q. Az Úr Jézus Krisztusiul kegyelmet és békességet kívánunk Nagyságtoknak és Uraságtoknak! Mi, Szabó János nemes Nagy Kunságnak alázatos kapitánnyá, császár és koronás urunk ő felsége tegzes privilégiumi szabados nagykunsági nemes személyek, és az Magyar Korona mellet hüségessen vigyázó Nagyságos Gróff és Nemesi Kamarás Uraknak alázatos mindenkori jóakarói. Ez alázatos és együgyű levelünkéi kelletik Nagyságtokat és Uraságtokat búsítanunk és nyomorúságos ínséget szenvedő állapotunkról siralmassan tudósítanunk. Mivel tudhatja Nagyságtok és Uraságtok, sok esztendőknek forgási alat magyar nemzetünk, édes hazánk az török és tatár nemzetség miat pusztitatot, raboltatot, és édes hazánknak erős végházai az idegenek kezében estének, az mellyeknek nehéz, siralmas szenvedési alat sok veszedelemben, ínségben, praedáltatásban forgattunk. Mostan is penig semmit nem szűnik az ínség, az nyomorúság: az imit-amot lappangó és széjjel lézengő (császár és koronás urunk ő felsége és töb közönséges urak végházaiban levő) quartélyozó katonák, csavargók és hajdúk zaklatásai miatt és azoknak hatalmaskodások miatt nagy szegénységre jutottunk, és mint az bő árvíz ugyan árad reánk. Jószágunkban praedálnak, mert éjjel és nappal marhánkat ölik, vágják, házunkbeli portékánkat dúlják, vermes búza és egyéb gabona életünket el hordják, magunkat sok tallérokra, csizmákra sarczáltatnak, az tatár és török nemzetségiül megmaradót lovainkat erő hatalommal elvonzzák s elviszik, ha szóllunk penig az mi jószágunkért, amaz Isten ellen káromkodó szitkokkal szidalmaznak bennünket. Úgy, hogy ezek sem az Istentől semmit, sem peniglen az Nagyságtok, Uraságtok parancsolatitul nem félnek, kapitánnyá és hadnagya ükét meg nem szabálozzák, mert minden megtartozás nélkül jűnek pusztításunkra. Minek okáért kérjük Nagyságtokat és Uraságtokat: az Istenért tekintsen méltó panaszalkodásunkra, szánja és kisérülje meg Nagyságtok és Uraságtok nyomorúságos állapatunkat, méltóztassék illyen excessusoktul minden rendbélieket oltalmazni, császár és koronás urunk ő felsége s egyéb urak végházaiban vitézkedő nemzetes nagyságos és nemesi kapitányoknak, hadnagyoknak nádor méltósságos ispánsága szerint serio parancsolni, hogy az naponként minet sarcaltatókat, praedálókat zabalázzák meg, és teljes pusztulásra miattok ne jussunk, mivel immár ez esztendők alat ment el az Nemes Coro280