Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

— 1563-ból a bíró, Ambrosius Butsa tartozik: forint 12, búza 6 quartália, árpa 8 quartália Felsőszentgyörgy — Az 1561. évi számadás szerint Paulus Chyabachywdy tartozik: búza 21 quartália, árpa 5 quartália — Az 1562. évi számadás szerint Valentinus Chyabachywdy tartozik: búza 21 quartália, árpa 21 quartália — Az 1563. évi számadás szerint Blasius Lember bíró tartozik: forint 8 dénár 75, búza 21 quartália, árpa 21 quartália összesen a tartozás: 320 forint 44 dénár 1018 quartália búza 1024 quartália árpa. Húszoldalas latin nyelvű összeírás részlete, 1564. május 11-én záradékolta és pecséttel el­látta Mágochy Gáspár. Az előforduló személyneveket, azaz a települések bíráinak nevét betűhíven közöljük. OL. E 211. Jászkun ir. d. II. 35. tétel, Lymbus II. 113. csomó. Az egri vár 1561-1563-ban elmaradó jövedelmeit Bácsy Benedek királyi szám­tartó jegyezte fel. Mágochy Gáspár - aki 1564. február 9-én vette át az egri vár kapi­tányi hivatalát - az elmaradt adók beszedésének lehetőségét bizonytalannak tartotta, de behajtásuk érdekében mindent megtehetett, mert 1564 tavaszán a jászok minden háza után zsarnoki összeget, másfél forintot követelt, pedig a király ennek fizetésétől azokat korábban már felmentette. A jászok a királynál panaszt is tesznek, aki levelüket 1564. augusztus 9-én a kamarához orvoslás végett leküldette. (GYÁRFÁS L, 1885. 103., 107.) Az összeírásban nem találkoztunk dika-hátralékkal, a pénztartozás a rendes cen­zus elmaradásából származhatott, miként Jászváros 1562. évi hátralékánál olvashatjuk is. (OL. E211. Jászkun ir. d. II. 35. tétel, Lymbus II. 113. csomó.) Egyéb fontos részletekre is figyelemmel lehetünk, pl. az adótételek pontos megköve­telésére, az adózók nehézségeire, a községi bírák váltásának folyamatára (1 helyen, csak a Jászvárosban szerepel 2 évben ugyanaz a bíró). Láthatjuk az ekkoriban már kü­lön-külön városi szervezettel bíró Jászváros és Magyarváros adatfelvételét is. A tartozá­sok súlyos volta más évek adataival összevetve érzékelhető, pl. 1572-ben a jászok ösz­szes pénzszolgáltatása 1320 forint 60 dénár volt (GYÁRFÁS 1,1885. 131.), 1577-ben fizettek cenzusban és rovásadóban 1304 forintot, akóban pedig adtak 1184 quartália búzát és ugyanannyi árpát. Tehát az 1561-1563. évi tartozásuk kb. egy teljes éviadó­216

Next

/
Oldalképek
Tartalom