Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

BEVEZETŐ A Jászság kutatásához közismerten igen terjedelmes irodalom kapcsolódik, amely az egymást követő korszakokban mindig gazdagodott nagy átfogó feldolgozásokkal is. A terület történetére vonatkozóan alapvető alkotás a HORVÁTH Péter által 1801-ben latin nyelven írt munka: Commentatio de initiis ac maioribus Jazygum et Cumanorum eorumque Constitutionibus. Ennek „útbaigazító" gondolatait hasznosítva készült el GYÁRFÁS István oklevéltárral ellátott s az összes vonatkozó irodalom felhasználásával összeállított műve: A jász-kunok története I—IV. kötet (1870—1885.). Ez a munka azóta is nélkülözhetetlen kalauz mindazok számára, akik a jász föld, a jász nép történetével, életével foglalkoznak. Sok vonatkozásban erre támaszkodtak a további kitűnő, de más természetű feldolgozások is: FODOR Ferenc A Jászság életrajza (Bp. 1942.), SZABÓ László A jász etnikai csoport I—II. (Szolnok, 1979. és 1982.). Nem lehet feladatunk az óriási irodalom még csak vázlatos felsorolása sem. Az említett négy szerző köteteiben annak döntő többsége megtalálható. A terület török kori történetére vonatkozó legjelentősebb művek közül elsőként GYÁRFÁS István A jász-kunok története c. pótolhatatlan munkája IV. kötetét említjük (Bp. 1885.), még akkor is, ha ehhez az oklevéltár és a feldolgozott anyag levéltári hivatkozásai nem készülhettek el. Jelentős figyelmet érdemel a szerző A Jászkunság történetéhez a XVI-XVII. századból c. feldolgozása is (Győri Régészeti Füzetek, IV. kötet, 1868.). Dicséretes próbálkozás TÓTH Tivadar A jászkunok története a török hódoltság korában c. tanulmánya (Szolnok, 1913.). Itt említjük FEKETE Lajos A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása c. munkáját (Jászberény, 1968.), a Jászság irodalmának egyik leggyakrabban forgatott kötetét. A kor szak jászsági történetéhez gazdag ismeretekkel járulnak hozzá SUGÁR István és KOCSIS Gyula legújabb kutatásai is.

1 Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet FENYVESI László A Kiskunság a török időkben c. tanulmányára, főként azért, mert a felsorakoztatott rendkívül gazdag bibliográfiai, levéltári és kézirattári anyag a Jászság kutatásához is nagy segítséget nyújtó SUGÁR István: Az egri vár 1594/95. évi számadása, Archivum 6. sz. (Szerk.: Kovács Béla) Eger, 1977. 5-48.; KOCSIS Gyula: Szolnok megyei települések állatkereskedelme és „szekerezése" a XVI. század második felében, Zounuk 1. sz. (Szerk.: Botka János) Szolnok, 1986. 25-51. 2 In: A Jászkunság kutatása 1985. (Szerk.: Fazekas István, Szabó László, Sztrinkó István) Kecskemét-Szolnok, 1987. 215-301. 181