Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

104. Hüszejn egri pasa (vagy kajmakám?) a hatvani szandzsák müteszellimjének, alajbégjének és katonasága agáinak Eger, 1664. január 18. A kortársak és egyenrangúak büszkeségei: a hatvani szandzsák müteszellimje, alaj­bégje és katonaságának agái — akiknek emelkedjék hatalma! Olyan jelentés érkezett, hogy a hatvani vár lakosai közül több katona és levend Berény szultáni hász-városba ment, ott három napon át evett-ivott, fizetség nélkül el­szedte a lakosok élelmiszereit. Zsákban elhordták lisztjüket, árpájukat és más gabona­neműiket, s ami holmit találtak, feldúlták. A szegény ráját megverték, és más efféle módokon garázdálkodtak. A várkatonákat és a többi levendet ezért keményen figyel­meztessétek arra, hogy ezután senki ne menjen a városba és a szegény ráját ne sanyar­gassa, ezt ne engedjétek! Azt, aki ilyet akarna tenni, akadályozzátok meg! így paran­csoltatott. Kelt az 1074. év dzsemázi-ül-áhír havának 19. napján. A pecséten: Hüszejn. A hátlapon magyarul: Az hatvani és szécsényi beknek. Erlau, 18. Januar 1664. Der beylerbeyi (oder der kaymakamV) von Erlau, Hüseyin an die militärischen Führer im liva Hatvan. Ihm sei mitgeteilt worden, daß türkische Sol­daten aus Hatvan drei Tage lang in Jászberény plünderten und raubten und die Be­wohner schlugen. Die Adressaten sollten die Soldaten vor solchen Handlungen zurück­halten. 105. Hüszejn egri pasa (vagy kajmakám?) a nógrádi szandzsákbégnek, alaj bégnek és agáknak Eger, 1664. január 18. A kegyes kormányzók büszkesége: Nógrád szandzsákbégje — akinek tartson soká tekintélye! — és a kortársak és egyenrangúak büszkeségei, e szandzsák alajbégje és ka­tonaságának agái — emelkedjék hatalmuk! Olyan jelentés érkezett, hogy mostanában Nógrád és Vác várainak lakosai közül több katona és levend Berény szultáni hász-városba ment, ott két-három napon át evett-ivott, fizetség nélkül elszedte a lakosok élelmiszereit. Zsákban elhordták lisztjü­ket, árpájukat és más gabonaneműiket, s ami holmit találtak, feldúlták. A szegény ráját megverték és más efféle módokon garázdálkodtak. Most arra van szükség, hogy a neve­zett várak legénységét és a többi levendet komolyan figyelmeztessétek, hogy ezután senki ne menjen a városba és a szegény ráját ne sanyargassa, ezt ne engedjétek. Azt, 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom